szigetelés.huTudástár
Ez az oldal a belépő: rövid, pontos meghatározások, a leggyakoribb kérdések, és egy nyílt lista arról, meddig tart a bizonyítékunk. Ahol a téma mélyebb levezetést kíván, ott a részletes cikkre mutatunk.
Szakszótár
Minden fogalom mellett ott a mértékegység és a gyakorlati jelentés. Ahol a téma levezetést kíván, a kártyáról a részletes cikkre lehet lépni.
A hőáramot leíró mennyiségek, a felületi hőátadás és a sugárzásos hőcsere fogalmai.
λ (lambda), W/mK
Az anyag saját tulajdonsága: mennyi hő halad át egy méter vastag rétegen egy kelvin hőmérséklet-különbség hatására. Minél kisebb, annál jobban szigetel az anyag — az EPS jellemzően 0,032–0,040 W/mK, a tömör tégla 0,6–0,9 W/mK körüli. A MIG-ESP® bevonat CE-teljesítménynyilatkozata ennél a jellemzőnél NPD-t deklarál, azaz nincs meghatározott teljesítmény.
Részletesen →R, m²K/W
Egy konkrét réteg ellenállása: a rétegvastagság osztva a hővezetési tényezővel (R = d / λ). A rétegek hőellenállásai egyszerűen összeadhatók, ezért ez a legpraktikusabb mennyiség a rétegrend értékeléséhez. Egy 0,4–0,6 mm-es bevonatréteg hőellenállása geometriai okból korlátozott: még rendkívül alacsony λ mellett is a század nagyságrendben marad.
Részletesen →U, W/m²K
A teljes szerkezet végeredménye: a rétegek hőellenállásának és a két felületi hőátadási ellenállásnak az összegéből képzett reciprok. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet ezt a számot kéri számon a külső falon. Az U-érték javulására vonatkozó százalékot a bevonatra nem közlünk, mert a gyártói számítás nem szabvány szerinti peremfeltétellel készült.
Részletesen →Rsi, Rse, m²K/W
A falfelület és a levegő közötti hőátadás ellenállása, belül Rsi, kívül Rse. Az MSZ EN ISO 6946 szerint vízszintes hőáramnál Rsi = 0,13 m²K/W és Rse = 0,04 m²K/W. A gyártói U-érték-számítások ezt a két rögzített értéket írják át — ebből ered a hirdetett javulás túlnyomó része, nem a bevonatrétegből.
Részletesen →ε (epszilon), 0–1
Azt fejezi ki, hogy egy felület a fekete test sugárzásának hányad részét bocsátja ki adott hőmérsékleten. Az építőipari felületek jellemzően 0,85–0,95 közöttiek, a fényes fém 0,05 alatti. A gyártói számítás ε = 0,2-vel dolgozik, de erre nem találtunk mérési jegyzőkönyvet, és a gyártó saját terméklapjai 0,15 és 0,315 közötti értékeket adnak meg.
Részletesen →reflexió, 0–1
A felületre érkező napsugárzás visszavert hányada. Ez a MIG-ESP® legerősebben dokumentált tulajdonsága: az MFPA Weimar mérése (Prüfbericht Nr. B 21.15.223.01) 0,93–0,98 féltérbeli reflexiót adott az 500–1600 nm-es sávban, világos felületen. Sötét színválasztásnál a reflexió lényegesen alacsonyabb, ezért a színválasztás itt műszaki döntés, nem esztétikai.
Részletesen →low-e
Olyan felület, amely a hosszúhullámú hősugárzás kibocsátását csökkenti. A markáns low-e hatáshoz jellemzően szabad töltéshordozós reflexió kell (fém, ITO, dópolt ón-oxid), az ásványi rétegeknek pedig éppen a 7–14 µm-es tartományban vannak erős abszorpciós sávjaik — ezért az emissziós tényezőt itt méréssel kell igazolni, nem felvenni. A gyártó terméklapjai 0,15 és 0,315 közötti értékeket adnak meg; szabvány szerinti (EN 15976 vagy ASTM C1371) mérési jegyzőkönyvet a kikeményedett felületre nem láttunk. Fontos irány: minden felületi ellenállás-növekedés hűti a belső falfelületet, nem melegíti.
Részletesen →A szerkezet olyan része, ahol a hőáram lokálisan megnő: födémbekötés, keresztfal, ablakkáva, erkélylemez. Belső oldali szigetelés után ezek a pontok relatíve hidegebbé válnak, ezért a penészkockázat ide települ át. Vékonyréteg-bevonat a csomóponti hőhidat nem szünteti meg — a csomópontot geometriailag kell megoldani.
Részletesen →óra
Mennyi idő alatt ér át a nyári hőhullám a szerkezeten a külső felülettől a belsőig. Elsősorban a falazat és a hőszigetelő vakolat tömege és hőkapacitása adja, nem a felületi bevonat. Egy tizedmilliméteres réteg a fáziseltolást érdemben nem változtatja meg, ezért ilyen állítást nem teszünk.
Részletesen →Valós fizikai jelenség: ha a pórus mérete a gázmolekulák szabad úthosszához közelít, a pórusban lévő gáz hővezetése lecsökken. A vákuumszigetelő panelek részben ezen alapulnak. Vékonyréteg-bevonat hőszigetelő hatásának magyarázataként azonban nem állja meg a helyét, mert 0,4–0,6 mm-en a geometriai korlát így is érvényes marad.
Részletesen →A vízgőz mozgása a falszerkezetben, a kondenzáció és a penészképződés küszöbei.
A szerkezet éves nedvességmérlegében az a többlet, amennyivel többet tud kiszárítani, mint amennyi beleérkezik. Ha ez a tartalék elfogy, a fal évről évre nedvesebb lesz, még akkor is, ha az U-értéke jó. Egy páratechnikailag nyitott felületképzés ezt a tartalékot védi meg — ez a bevonat egyik legvédhetőbb szerepe.
Részletesen →Sd, m
Azt mondja meg, hány méter nyugvó levegő jelentene ugyanakkora ellenállást a vízgőz számára, mint a vizsgált réteg. A MIG-ESP® Exterior CE-teljesítménynyilatkozatában deklarált érték Sd = 0,05 m ± 0,02 m, azaz a réteg a legnyitottabb szabványos osztályba esik. Az Sd rétegenként összeadható, ezért a bevonat hatása a falszerkezet egészére közvetlenül számítható.
Részletesen →µ (mű)
Az anyag saját jellemzője: hányszor nagyobb az ellenállása a nyugvó levegőénél. Az Sd ebből és a rétegvastagságból adódik: Sd = µ × d. A 0,05 m-es Sd és a gyártói 0,40 mm-es száraz rétegvastagság µ = 125 körüli értéket ad, a deklarált tűréssel µ = 75–175 sávot.
Részletesen →Aw / w, kg/(m²·h^0,5)
Azt méri, mennyi folyékony vizet szív be a felület időegység négyzetgyöke alatt. Homlokzati bevonatnál az alacsony érték a csapóeső elleni védelmet, a magas Sd-nyitottsággal együtt pedig a kiszáradás lehetőségét adja. A MIG-ESP® Exterior nyilatkozata 0,1 kg/(m²·h^0,5) alatti vízfelvételt deklarál.
Részletesen →Az a képesség, hogy a réteg a folyékony vizet kapillárisan elvezeti a kondenzációs zónából a párolgó felület felé. A párazáró filozófia ezzel szemben a vízgőzt tartja vissza. A két megközelítés nem keverhető: egy kapillaraktív rendszer belsejébe tett párazáró fólia mindkettőt tönkreteszi.
Részletesen →°C
Az a hőmérséklet, amelyre a levegőt lehűtve a benne lévő vízgőz kicsapódik. 21 °C és 60% relatív páratartalom mellett ez körülbelül 12,9 °C. A lakásban nem a levegő, hanem a falfelület hőmérséklete a mérvadó — és a penész már jóval a kondenzáció előtt megjelenik.
Részletesen →80% felületi relatív páratartalom
A penészgombák nem a kondenzációnál, hanem a felület melletti 80% körüli relatív páratartalomnál kezdenek csírázni, tartósan fennálló állapot mellett. Ezért a „harmatpont alatt van, tehát rendben” érvelés hibás. A normatív követelmény ezt a hőmérsékleti tényezővel fejezi ki.
Részletesen →fRsi, 0–1
A belső felületi hőmérséklet viszonyszáma a belső és külső levegő hőmérséklete között. Az MSZ EN ISO 13788 szerinti követelmény fRsi ≥ 0,70; ez alatt a felület penészveszélyesen hideg. Ez a szám a penészvédelem valódi mérőszáma, nem a harmatpont.
Részletesen →EN ISO 10456
A szabvány eljárása arra, hogy a száraz anyagra mért hővezetési tényezőt a valós nedvességtartalomra átszámítsuk. A víz hővezetése a levegőének mintegy húszszorosa, ezért a nedves falazat lényegesen rosszabbul szigetel a száraznál. Ha egy fal kiszárad, a javulás a falazat λ-ján keresztül jelentkezik — nem a felületi bevonatén.
Részletesen →A talajból kapillárisan felszívódó víz, jellemzően a lábazat és a földszinti falak alsó sávjában, sószennyeződéssel kísérve. Ezt páralecsapódásnak nézni a leggyakoribb diagnosztikai hiba, mert a kezelés teljesen más: itt utólagos vízszigetelés kell, nem felületképzés. A tünetek elkülönítésére négy egyszerű kérdés is elég.
Részletesen →A falban vándorló sók kikristályosodása a párolgási zónában, ami a vakolatot szétfeszíti. A só a fal kiszáradása után is ott marad, ezért a sorrend kötött: vízszigetelés, sóterhelés kezelése, szárítás, csak azután felületképzés. Bármelyik lépés kihagyása esetén a hiba visszatér.
Részletesen →Teljesítménynyilatkozat, tanúsítás, energetikai beszámíthatóság, tűzvédelmi osztály.
Nedvességcsatolt, időfüggő épületfizikai szimuláció, amely a hő- és nedvességtranszportot órás felbontásban modellezi valós klímaadatokkal. Nem azonos a táblázatos, stacioner U-érték-számítással: ha egy jegyzőkönyv csak rétegtáblát és egyetlen U-értéket tartalmaz, az nem WUFI-eredmény. Az érvényességet a bemenő anyagjellemzők minősége dönti el.
Részletesen →Stacioner, egy hónapra átlagolt páradiffúziós ellenőrzés, amely a folyékony víz mozgásával és a nedvességtárolással nem számol. Kapillaraktív rendszerek igazolására ezért nem alkalmas, bár egyszerűsége miatt elterjedt. Az MSZ EN ISO 13788 maga is jelzi az eljárás korlátait.
Részletesen →No Performance Determined
A teljesítménynyilatkozat jelölése arra, hogy az adott jellemzőre a gyártó nem deklarál teljesítményt. Nem hibát jelent, hanem hiányt: az adott tulajdonságra nincs deklarált, ellenőrizhető érték. A MIG-ESP® nyilatkozatában a hővezetési tényező sorában ez áll — ezért nem vihető be hőszigetelő rétegként hatósági energetikai számításba.
Részletesen →DoP, 305/2011/EU
A gyártó jogilag kötelező nyilatkozata a termék deklarált teljesítményéről, a harmonizált szabvány (itt: EN 15824) alapján. Nyilvános dokumentum, tehát a benne szereplő adatok szabadon közölhetők és ellenőrizhetők. Amit a nyilatkozat nem deklarál, arra teljesítményállítást tenni nem lehet.
Részletesen →7/2006. (V. 24.) TNM
Egy réteg akkor vihető be az energetikai számításba, ha van deklarált, harmadik fél által igazolt hőtechnikai teljesítménye. NPD mellett ez nem teljesül, ezért a bevonat energetikai tanúsítványban és pályázati igazolásban hőszigetelő rétegként nem számítható be. Virtuális réteg felvétele a számítószoftverben a tanúsítót és az adatot szolgáltatót is felelőssé teszi.
Részletesen →B-s1, d0
Az EN 13501-1 szerinti besorolás: a betűjel az éghetőséget, az s index a füstfejlesztést, a d index az égve csepegést mutatja. A MIG-ESP® bevonatra deklarált B-s1,d0 osztály azt jelenti, hogy korlátozott mértékben járul hozzá a tűzhöz, csekély füstfejlesztéssel és égve csepegés nélkül. Ez rétegvastagsághoz kötött jellemző, és a teljes rétegrend osztálya ettől eltérhet.
Részletesen →hőkamerás felvétel
Felületi hőmérséklet-eloszlás mérése infravörös kamerával. Hőhidak és hőveszteségek diagnosztikájára kiváló, de U-érték nem olvasható ki belőle, és bevonat teljesítményének bizonyítására sem alkalmas. Az eredmény erősen függ a beállított emissziós tényezőtől és a reflektált hőmérséklettől.
Részletesen →Rétegrendek, rétegvastagság, technológiai fogalmak — amit a tervlapon és a helyszínen kell tudni.
külső oldali hőszigetelő rendszer
Táblás hőszigetelő anyag, ragasztó, dűbelezés, üvegszövet-erősítésű ágyazóhabarcs és vékonyvakolat rendszere. Ez a hőtechnikai megfelelés bevett, deklarált teljesítményű útja. Ahol ETICS építhető, ott a hőtechnikai kérdésre az a válasz — a bevonat más problémára való.
Részletesen →Könnyű adalékanyagú (perlit, EPS-granulátum) vakolat, deklarált hővezetési tényezővel, centiméteres rétegvastagságban. Az ETICS-nél gyengébb hőtechnikai teljesítményt ad, de tagolt vagy műemléki homlokzaton alkalmazható. A vékonyréteg-bevonattal ellentétben van deklarált λ-értéke.
Részletesen →µm / mm
A felhordáskor mérhető nedves rétegvastagság és a kiszáradás utáni száraz rétegvastagság. A gyártói előírás a száraz rétegre vonatkozik, a kivitelezés közben viszont nedvesfilm-fésűvel mérünk. Ezért kell a felhordási arányt ismerni: e nélkül a rétegvastagság nem dokumentálható, a garancia pedig ehhez kötött. A lapon két szám szerepel, és nem mondanak ellent egymásnak: az ELŐÍRÁS rétegenként 200 µm, összesen 0,40 mm száraz réteg — a hatás és a gyártói garancia feltétele ez; a GYAKORLATBAN MEGVALÓSULÓ réteg ennél valamivel vastagabb szokott lenni, jellemzően 0,4–0,6 mm, és a beépített vastagságról szóló, geometriai érveknél ezzel a tartománnyal számolunk. A túl vékony felhordás a működés szempontjából problémás, a túl vastag nem.
Részletesen →Amikor a szigetelés a fal belső oldalára kerül, mert kívülre nem lehet. Épületfizikailag kockázatos megoldás: a fal hidegebb lesz, a csomópontok kritikussá válnak, és a nedvességvédelmi ellenőrzés kötelező. Nem lehetetlen, de tervezői számítás nélkül nem szabad hozzáfogni.
Részletesen →Gyakori kérdések
A válaszok a részletes cikkek összefoglalói. Ahol a kérdés komolyabb levezetést kíván, a válasz alatt ott a hivatkozás.
Nem. Egy 0,4–0,6 mm-es réteg hőellenállása geometriai okból korlátozott: még szélsőségesen alacsony hővezetési tényező mellett is a század nagyságrendben marad, ami egy átlagos falon néhány százalék. Ahol ETICS építhető, ott a hőtechnikai kérdésre az a válasz. A bevonat más problémákra való: nyári sugárzásterhelés, páratechnikailag nyitott felületképzés, geometriai korlát.
A részletes levezetés →Erre a kérdésre nem adunk számot. A gyártói számításban szereplő 25–64%-os javulás nem a bevonatrétegből ered, hanem abból, hogy a számítás a szabványos felületi hőátadási ellenállást (Rsi = 0,13 m²K/W) átírja. Az MSZ EN ISO 6946 keretei között ugyanezen a falon tökéletes low-e felülettel is jóval kisebb javulás érhető el.
A részletes levezetés →Nem. A CE-teljesítménynyilatkozat a hővezetési tényezőnél NPD-t deklarál, azaz nincs meghatározott teljesítmény. Deklarált hőtechnikai teljesítmény nélkül a réteg nem vihető be a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti számításba. Ez akkor változna meg, ha a gyártó módosított nyilatkozatot adna deklarált λ-értékkel, vagy Európai Műszaki Értékelést szerezne.
A részletes levezetés →Az NPD azt jelenti, hogy a gyártó az adott jellemzőre nem deklarál teljesítményt. Önmagában nem minőségi hiba, és sok terméknél teljesen szokásos. Következménye viszont van: amire NPD áll, arra teljesítményállítást tenni és hatósági számításba bevinni nem lehet.
A részletes levezetés →Nem, a fizika iránya ellentétes. Minden felületi hőátadási ellenállás-növekedés hűti a belső falfelületet, nem melegíti. A gyártó saját feltevésével számolva a felület hidegebb lenne, és a hőmérsékleti tényező az MSZ EN ISO 13788 szerinti 0,70-es követelmény alá kerülne. Penészvédelmi ígéretet ezért nem teszünk.
A részletes levezetés →Nem, és penészirtó, gombaölő vagy antimikrobiális hatást sem állítunk — ilyen állítás az 528/2012/EU biocid rendelet hatálya alá vonná a terméket. A penész oka a tartósan magas felületi páratartalom; ezt a szellőzés, a fűtés, a hőhidak megszüntetése és a nedvességforrás felszámolása oldja meg.
A részletes levezetés →Nem. A penészgombák a felület melletti 80% körüli relatív páratartalomnál kezdenek csírázni, jóval a kondenzáció előtt. Ezért lehet penészes egy fal úgy is, hogy soha nem látott rajta senki lecsapódott vizet. A normatív mérőszám a hőmérsékleti tényező (fRsi ≥ 0,70), nem a harmatpont.
A részletes levezetés →A páratechnikailag nyitott felületképzés nem akadályozza a kiszáradást — ez fontos, de nem azonos azzal, hogy szárít. Azt az állítást, hogy más páraáteresztő bevonatoknál jobban szárít, csak összehasonlító mérés igazolná; ilyen mérés jelenleg nincs. Felszívódó talajnedvességnél pedig semmilyen felületképzés nem old meg semmit: ott utólagos vízszigetelés kell.
A részletes levezetés →Falvastagságtól, anyagtól, sóterheléstől és a szellőzéstől függően hónapoktól évekig terjed. A „centiméterenként egy hónap” ökölszabály nagyságrendi becslés, nem tervezési adat. A felületképzést csak a kiszáradás megfelelő szakaszában szabad elkezdeni, különben a réteg tönkremegy.
A részletes levezetés →A napsugárzás-visszaverés. Az MFPA Weimar, a Bauhaus-Universität anyagvizsgáló intézete a Prüfbericht Nr. B 21.15.223.01 alatt 0,93–0,98 féltérbeli reflexiót mért az 500–1600 nm-es sávban, világos felületen. Ez a legerősebb adatunk, és a nyári hővédelmi érvelés erre épül.
A részletes levezetés →Lényegesen kevésbé. A mérés világos felületre vonatkozik; sötét színválasztásnál a visszavert hányad számottevően alacsonyabb. Ha a cél a nyári hővédelem, a színválasztás műszaki döntés, és ezt az ajánlatban is jelezzük.
A részletes levezetés →Nem. A termográfia hőhidak és hőveszteségek diagnosztikájára való; U-érték nem olvasható ki belőle. A leolvasott hőmérsékletek erősen függenek a beállított emissziós tényezőtől, ami éppen egy low-e igényű felületnél a legérzékenyebb pont. Diagnosztikai eszközként viszont teljes értékű.
A részletes levezetés →A deklarált osztály B-s1,d0: korlátozott hozzájárulás a tűzhöz, csekély füstfejlesztés, égve csepegés nélkül. Ez rétegvastagsághoz kötött jellemző, és a teljes rétegrend osztályát az aljzat és a többi réteg is befolyásolja. A tűzvédelmi viselkedést harmadik fél vizsgálta — szemben a hővezetéssel, ahol NPD szerepel.
A részletes levezetés →CE-teljesítménynyilatkozatot, a hivatkozott vizsgálati jelentések azonosítóját, a gyártói alkalmazási leírást a száraz rétegvastagsággal, és írásban azt, hogy az ajánlatban szereplő állítások melyik dokumentumon alapulnak. Ha valaki U-érték-javulási százalékot ír az ajánlatba, kérje el hozzá a mérési jegyzőkönyvet.
A részletes levezetés →Akkor, ha a hagyományos hőszigetelés geometriai, örökségvédelmi vagy településképi okból nem építhető; ha a nyári sugárzásterhelés a fő probléma; vagy ha egy kiszáradó falszerkezethez páratechnikailag nyitott felületképzés kell. Ha viszont a cél a jogszabályi energetikai megfelelés, akkor nem ez a megoldás.
A részletes levezetés →Őszinte összehasonlítás
Ez a három lista a saját tudományos auditunkból származik, amelyet a termék forgalmazása előtt készítettünk. Nem marketinganyag: azért írtuk meg, hogy a szakmai olvasó ellenőrizhesse, hol húzódik a bizonyíték határa.
Akkreditált vizsgálóhely mérése, független kutatóintézeti adat vagy a CE-teljesítménynyilatkozatban deklarált érték áll mögötte.
Kiemelkedően magas napsugárzás-visszaverés világos felületen
MFPA Weimar, Prüfbericht Nr. B 21.15.223.01: féltérbeli reflexió 0,93–0,98 az 500–1600 nm sávban, Agilent Cary 5000 spektrométerrel, DRA 2500 integráló gömbbel.
Hűvösebb nyári külső felület, kisebb nyári hőterhelés
A magas reflexió közvetlen következménye, felületi hőmérsékletként kommunikálva. Ez az egyetlen energetikai jellegű állítás, amely az akkreditált mérésből közvetlenül levezethető.
Hozzájárulás a városi hősziget-hatás mérsékléséhez
Ugyanaz a reflexiós mérés; a nemzetközi cool-roof szakirodalom bevett érvrendszere.
Páratechnikailag nyitott, ásványi kötésű bevonat
CE-teljesítménynyilatkozat, EN 15824: Sd = 0,05 m ± 0,02 m és 0,1 kg/(m²·h^0,5) alatti vízfelvétel. A réteg nem zárja el a falszerkezet kiszáradási útját.
Deklarált tűzvédelmi osztály, harmadik fél vizsgálatával
B-s1,d0 az EN 13501-1 szerint, a teljesítménynyilatkozatban deklarálva, rétegvastagsághoz kötött kikötéssel.
Geometriai előny: ott is alkalmazható, ahol táblás szigetelés nem
0,4–0,6 mm-es rétegvastagság. Műemléki és tagolt homlokzat, szűk telekhatár, belső falfelület — ez tényszerű geometriai adottság, nem teljesítményállítás.
Kültéren kevesebb éjszakai felületi páralecsapódás
Fraunhofer IBP mérése hasonló infravörös-reflektáló bevonaton: a kondenzációs idő 13%-kal, kelvin-órában 28%-kal csökkent. Ez kültéri hatás; beltéren a fizika iránya ellentétes.
Fizikailag megalapozott, a szakirodalommal összhangban álló hatások, amelyekhez a gyártói dokumentumokban nem tartozik mérési jegyzőkönyv. Amíg nincs mérés, ezekre nem építünk ajánlatot.
Segíti a falszerkezet kiszáradását, és ezen keresztül javítja a fal hőtechnikai viselkedését
A nedves falazat lényegesen rosszabbul szigetel (EN ISO 10456), tehát a kiszáradásból valós haszon származik — de a falazat λ-ján keresztül, nem a bevonatén. Hiányzik: a bevonat mért µ- és Sd-értéke mellett a kapilláris vízfelvétel (EN ISO 15148), a nedvességtárolási függvény (EN ISO 12571), és egy összehasonlító mérés közönséges páraáteresztő felületképzéssel szemben.
Mérsékelt, de valós alacsony emissziójú (low-e) hatás
Ha a felület emissziója valóban 0,25–0,30 körüli, abból a szabvány keretei között szerény, de szabályos hatás következik. Hiányzik: félgömbi emissziómérés a valós, kikeményedett bevonaton (EN 15976 vagy ASTM C1371), öregítés előtt és után.
Kellemesebb beltéri felületi komfort
Ásványi, lúgos kémhatású, páraáteresztő, tapintásra kevésbé hideg felület. Komfortjellemző, amelyből egészségügyi, allergiacsökkentő vagy mikrobiológiai hatás nem vezethető le.
Egy konkrét épület hosszú fogyasztási adatsora javulást mutat
A salzkotteni hétlakásos ház hitelesített szolgáltatói adatsora 2012 és 2023 között jelentős csökkenést mutat. A csökkenés mért tény, az ok viszont nem következik belőle: nincs kontrollépület, nincs klímakorrekció, és nincs dokumentálva, milyen egyéb felújítás történt közben.
Ezek az állítások vagy fizikailag nem tarthatók, vagy nincs mögöttük deklarált teljesítmény. Az ajánlatainkban és a cikkeinkben sem szerepelnek.
Számszerű U-érték-javulás
A hirdetett javulás túlnyomó része a felületi hőátadási ellenállás nem szabványos átírásából ered, nem a bevonatrétegből. Deklarált λ nélkül hőtechnikai teljesítményállítás nem tehető.
Hőszigetelés kiváltása, „X cm EPS-nek felel meg”
0,4–0,6 mm-es rétegben a hőellenállás geometriai okból korlátozott. Ez nem szabályozási, hanem fizikai korlát.
Beszámíthatóság energetikai tanúsításba vagy pályázatba
A CE-nyilatkozat a hővezetési tényezőnél NPD-t deklarál. Virtuális réteg felvétele a számítószoftverben valótlan adatot visz hatósági eljárásba.
Penészmentesítés, gombaölő vagy antimikrobiális hatás
Ilyen állítás biocid termékké minősítené a bevonatot (528/2012/EU), engedély és hatóanyag-jóváhagyás nélkül. Mérésünk sincs rá.
Százalékos fűtési megtakarítás vagy megtérülési idő
Egyetlen épület kontroll nélküli fogyasztási adatsorából ilyen szám nem vezethető le. A nem teljesülő megtakarítási ígéret hibás teljesítés.
A Knudsen-effektus mint a hőszigetelő hatás magyarázata
A jelenség valós, de a hivatkozott pórusszerkezeti adatra (27–71 nm, 58% fölötti porozitás) nem találtunk mérési jegyzőkönyvet, és a vastagsági korlát pozitív mérés esetén is érvényes maradna.
A belső falfelület melegen tartása, és ezzel penészvédelem
Minden felületi ellenállás-növekedés hűti a belső falfelületet. A gyártó saját feltevésével számolva a szerkezet megbukna az MSZ EN ISO 13788 szerinti fRsi ≥ 0,70 követelményen.
Nevesített versenytárs technológia gyengébb volta
Összehasonlító állítás csak azonos módszerrel mért, ellenőrizhető adaton alapulhat. Ilyen adataink nincsenek, ezért ilyen állítást nem teszünk.
Mert egy tervező vagy egy energetikus úgyis felteszi ezeket a kérdéseket, és jobb, ha a válasz tőlünk érkezik, forrással. Ahol a bizonyíték hiányzik, ott azt is megírtuk, milyen mérés zárná le a kérdést.
