Nedves fal szigetelése: utánaszámoltunk a „4% = 50%” szabálynak
Az építőanyagok adatlapján szereplő hővezetési tényező szinte mindig száraz állapotra vonatkozik. A beépített fal viszont ritkán száraz — és a nedves fal szigetelése nem elhanyagolható korrekcióval, hanem az egyik legnagyobb tétellel tér el a tervezettől. Megnézzük, mit mond erről a szabvány, honnan ered a szakmában terjedő „4% nedvesség = 50% szigetelés” hüvelykujjszabály, mennyi belőle a matematikailag ellenőrizhető rész, és mit lehet ténylegesen tenni.
Tartalom — 8 fejezet
A nedves fal hőszigetelése rosszabb, mint a szárazé — ez nem vélemény és nem marketingérv, hanem szabványosított tény. Az EN ISO 10456 külön eljárást ír le arra, hogyan kell a katalógusban szereplő, száraz állapotra megadott hővezetési tényezőt a tényleges nedvességtartalomra átszámítani. A gyakorlatban azonban ez az átszámítás szinte soha nem történik meg: az energetikai számítás a száraz λ-val fut le, a fal viszont nem száraz. A különbözetet a fűtésszámla nyeli el.
A szigetelési piacon ezért terjed egy hüvelykujjszabály: „4% nedvesség = 50% szigetelőveszteség”. Ezt a mondatot a MIG-ESP magyar termékismertetői is használják. Megnéztük, honnan jön a szám, mire igaz, és hol csúszik el.
Miért vezeti a víz a hőt kb. 24-szer jobban a levegőnél
Minden porózus építőanyag — tégla, vályog, beton, ásványgyapot — lényegében szilárd vázból és levegővel töltött pórustérből áll. A szigetelőképesség nagy részét nem a szilárd váz adja, hanem a pórusokban álló, mozdulatlan levegő. Amikor a pórusokba víz kerül, a legjobb szigetelőanyagot cseréljük le az egyik legrosszabbra.
kb. 24-szeres
a víz és a nyugvó levegő hővezetésének aránya (0,60 vs. 0,025 W/mK)
Forrás: általános anyagjellemző-táblázatok, 10–20 °C
Adatalapú ábra — a számok forrása alább
Hőmérséklet-eloszlás a falkeresztmetszetben
- 16,6 °C belső felületi hőmérséklet — száraz falazat (λ = 0,60 W/(m·K), 0,7 m% nedvességtartalom)
- 15,3 °C belső felületi hőmérséklet — nedves falazat (λ = 0,92 W/(m·K), 5 m% nedvességtartalom)
A hőmérséklet a falban nem ott ugrik, ahol gondolnánk: a két legnagyobb lépcső a beltéri és a kültéri határrétegben van. Ugyanaz a fal nedvesen rosszabbul szigetel, ezért a belső felülete hidegebb — és ezzel átlépheti a penészküszöböt.
Forrás: Rsi = 0,13 és Rse = 0,04 m²K/W (MSZ EN ISO 6946 táblázatos érték), 380 mm tömör tégla, λ = 0,60 → 0,92 W/(m·K) a nedvességi átszámítással (MSZ EN ISO 10456). Peremfeltétel: 20 °C / 60% beltéri és -1 °C kültéri levegő. A 80%-os penészküszöb a Magnus-formulából.
| Anyag | Hővezetési tényező, λ [W/(m·K)] |
|---|---|
| Nyugvó levegő (10 °C) | 0,025 |
| Vízgőz (20 °C) | kb. 0,018 |
| Víz, folyékony (20 °C) | 0,60 |
| Jég (0 °C) | 2,2 |
| Ásványgyapot, száraz | 0,035–0,040 |
| Tömör kisméretű tégla falazat, száraz | 0,50–0,80 |
A táblázat két dolgot mutat meg. Az első: a folyékony víz nagyságrendileg 24-szer jobb hővezető a levegőnél, tehát minden pórus, amit víz tölt ki, gyakorlatilag hőhídként viselkedik a pórusszerkezetben. A második, amiről ritkábban esik szó: fagypont alatt a helyzet tovább romlik, mert a jég hővezetése a folyékony vízének közel négyszerese. Egy átnedvesedett lábazat átfagyott zónája tehát éppen a leghidegebb napokon vezeti a legjobban a hőt — pontosan akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a szigetelésre.
A vezetéses hatáshoz jön még egy második mechanizmus: a látens hőszállítás. A pórusokban a víz a melegebb oldalon elpárolog, a hidegebb oldalon lecsapódik, és eközben a párolgáshő is átjut a szerkezeten. Ez a jelenség nem jelenik meg a klasszikus, stacioner U-érték-számításban, viszont valós hőáramot okoz — ezért kell a nedvességgel terhelt szerkezeteket higrotermikus (WUFI-típusú) szimulációval vizsgálni, nem táblázatosan.
Honnan jön a „4% nedvesség = 50% szigetelés”?
A gyártó állítása
„A DHMb® technológia, mint dinamikus rendszer teljesen kizárja a kezelt anyagok kondenzációs hatását. […] Mivel a víz jó hőenergia-hordozó, a szigetelő hatás egyre rosszabb lesz. 4 % nedvesség = 50 % szigetelő hatásvesztés!” Egy másik kiadványuk konkretizálja: „ásványgyapot esetében már 4% nedvesség tartalom a szigetelés hatékonyságát 50%-kal csökkenti.”MIG mbH / GreenMIG Hungary — magyar nyelvű termékismertetők: Prospektus 4. (MIG DHMb technológia, 2 oldal) és Prospektus 10. (A hogyanok és miértek, 7 oldal)
Megjegyzésünk: Három dolgot érdemes rögzíteni. Egy: a kiadványok egyik helyen sem adják meg, hogy a 4% tömegszázalék vagy térfogatszázalék, és nem hivatkoznak mérési jegyzőkönyvre vagy szabványpontra — a két megadás között téglafalazatban több mint háromszoros a különbség, ásványgyapotban pedig nagyságrendi. Kettő: a „teljesen kizárja a kondenzációs hatást” megfogalmazáshoz nem tartozik nyilvános mérés vagy szimulációs jegyzőkönyv. Három: az alábbiakban a szabvány szerinti átszámítással megnéztük, milyen nedvességtartalom mellett jön ki ténylegesen 50%-os veszteség.
Tömeg% vagy térfogat%? Ez nem részletkérdés
Egy 1800 kg/m³ testsűrűségű téglafalazatban 4 tömeg% nedvesség 72 kg víz köbméterenként, ami 7,2 térfogat%. Ugyanez 4 térfogat%-ként számolva 40 kg/m³, azaz csak 2,2 tömeg%. Ha egy adatlap „4% nedvességet” ír, és nem mondja meg, melyikről beszél, a belőle levezetett minden további szám bizonytalan.
Mit mond erről a szabvány: az EN ISO 10456 nedvességi átszámítása
Független forrás
Az EN ISO 10456 a nedvességtartalom hatását exponenciális átszámítással kezeli: λ₂ = λ₁ · e^(f_ψ · (ψ₂ − ψ₁)), ahol ψ a térfogati nedvességtartalom (m³/m³), f_ψ pedig anyagcsoportonként táblázatosan megadott nedvességi átszámítási együttható. Az égetett agyag falazatra megadott együttható nagyságrendje 10, az ásványgyapotra 4 körüli, és a szabvány mindkettőhöz érvényességi nedvességtartomány is tartozik.MSZ EN ISO 10456 — Építőanyagok és -termékek. Hő- és nedvességtechnikai tulajdonságok. A névleges és tervezési hőtechnikai értékek meghatározására szolgáló táblázatos értékek és eljárások (másik lapon nyílik meg)
Megjegyzésünk: Az f_ψ együttható anyagcsoport-függő, és a szabvány kiadásonként pontosított táblázatból veendő. Konkrét tervezői számításnál mindig az adott anyag saját együtthatóját és a hozzá tartozó érvényességi tartományt kell kikeresni, nem a lenti példaértékeket használni.
Ez az összefüggés az, ami a hüvelykujjszabályt ellenőrizhetővé teszi. Számoljunk vele.
Saját elemzésünk
A szabvány képletébe behelyettesítve: téglafalazatban (f_ψ ≈ 10) 4 térfogat% többletnedvesség a hővezetési tényezőt e^(10 · 0,04) = 1,49-szeresére, azaz +49%-kal növeli. Ez a falazati réteg saját hőellenállását 33%-kal csökkenti. Ahhoz, hogy a réteg hőellenállása pontosan a felére essen — vagyis λ megduplázódjon —, ugyanebben a falazatban 6,9 térfogat% többletnedvesség kellene. Ásványgyapotra (f_ψ ≈ 4) ugyanez a 4 térfogat% csak +17% λ-növekedést, azaz mintegy 15%-os hőellenállás-veszteséget ad.migszigeteles.hu saját számítás az EN ISO 10456 átszámítási képletével, 2026
Megjegyzésünk: A számítás bemenete a szabvány képlete és a hivatkozott anyagcsoport-együtthatók; az eredményt bárki reprodukálhatja. Két korlátot fontos hozzátenni. Egy: a képlet a szabványban megadott érvényességi nedvességtartományon belül használható — ásványgyapotnál ez lényegesen szűkebb, mint téglafalazatnál, ezért az 50%-os veszteséghez formálisan adódó ~17 térfogat% már kívül esik rajta, és inkább azt mutatja, hogy a szabályt erre az anyagra nem így kell alkalmazni. Kettő: átázott szigetelésben a valós romlás meghaladhatja a képletből adódót, mert ott már látens hőszállítás és a rostszerkezeten belüli konvekció is fellép, amit az f_ψ nem tartalmaz. A számítás tehát a vezetéses hatás alsó becslése, nem felső korlát.
| Anyag (f_ψ) | +2 tf% | +4 tf% | +6,9 tf% |
|---|---|---|---|
| Téglafalazat (10) — λ növekedése | +22% | +49% | +99% |
| Téglafalazat — a falazati réteg R-vesztesége | −18% | −33% | −50% |
| Ásványgyapot (4) — λ növekedése | +8% | +17% | +32% |
| Ásványgyapot — a réteg R-vesztesége | −8% | −15% | −24% |
Az eredmény röviden
A „4% = 50%” szabály nagyságrendileg jó irányba mutat, de rossz anyagra van címezve. Nedvszívó falazatban (tégla, vályog, mészhomok) 4–7 térfogat% nedvesség valóban a hőszigetelő képesség harmadát–felét viszi el. Ásványgyapotban ugyanez a nedvességtartalom a szabvány szerinti vezetéses átszámítással jóval kisebb, 15–20% körüli veszteséget okoz — bár tényleges átázásnál a valós romlás ennél nagyobb lehet. A tanulság tehát nem az, hogy a szigetelés rossz, hanem az, hogy a fal maga a nagy tétel — és a fal az, amit senki nem szárít ki.
Hol kerül nedvesség a szerkezetbe
A nedves fal hőszigetelése körüli beszélgetés rendszerint ott akad el, hogy a nedvesség forrását nem azonosítják. Pedig a beavatkozás iránya teljesen más aszerint, hogy honnan jön a víz.
- Talajnedvesség kapilláris felszívódása — hiányzó, elöregedett vagy megkerült vízszigetelés esetén. Jellegzetesen a lábazati sávban, egyenletes magasságú nedves peremmel jelentkezik.
- Csapóeső — szélnek kitett homlokzatokon, repedt vagy leváló vakolat mögé bejutva. Ezt a homlokzatképzés vízfelvételi (w-) értéke jellemzi, EN 1062-3, illetve vakolatnál EN 1015-18 szerint mérve.
- Építési nedvesség — friss beton, esztrich, falazóhabarcs és ragasztóhabarcs vize. Egy új esztrichben húsz liter feletti víz is lehet négyzetméterenként, amelynek kiszáradása hónapokig, kedvezőtlen esetben egy fűtési szezonon túl is eltart.
- Belső eredetű pára kicsapódása — a lakásban keletkező pára (főzés, mosás, fürdés, emberi jelenlét) a hideg felületen vagy a szerkezeten belül lecsapódik.
- Épülethiba — dugult ereszcsatorna, hibás bádogos szerkezet, rejtett csőtörés, párkánybeázás. Ezek gyakran pontszerűek, de nagy vízmennyiséget hoznak be.
- Higroszkópos sóterhelés — a nitrátok, kloridok és szulfátok nedvességet vonnak el a levegőből. Sóval terhelt falazat akkor is nedves marad, ha a vízforrást már régen megszüntették; ilyenkor a sóelemzés nélküli beavatkozás rendszerint kudarcot vall.
Sematikus magyarázó ábra — nem mérési eredmény
Talajnedvesség vagy páralecsapódás — a két eset szétválasztása
- Talajnedvesség: a sáv magassága körben nagyjából azonos, kívül is látszik, egész évben ugyanolyan, és fehér, kristályos kivirágzás kíséri.
- Páralecsapódás: foltszerű, sarokban vagy bútor mögött, télen rosszabb, kivirágzás nincs — és a folt a fűtési szezon végén visszahúzódik.
A két nedvességforrás máshogy néz ki és mást igényel. A talajnedvesség alulról jön, körbefut és sókivirágzást hoz; a páralecsapódás fentről, hideg felületen jelenik meg, kivirágzás nélkül. Összekeverve a kettőt a beavatkozás biztosan nem működik.
A gyakorlatban ritkán van egyetlen ok. Egy tipikus, ötvenes-hatvanas évekbeli tömör téglafal egyszerre hordoz talajnedvességet a lábazatban, sóterhelést a régi vakolatban, és belső páraterhelést a rosszul szellőztetett helyiségekben. Ezért nem működik a „megkenjük valamivel és megoldódik” logika egyik terméknél sem.
Mit jelent ez a gyakorlatban a fűtésszámlán
Vegyünk egy hétköznapi példát: egy 38 cm vastag, tömör tégla külső falat, amelyre nincs utólagos hőszigetelés. Száraz állapotban a falazat λ-ja legyen 0,60 W/(m·K). Ehhez jön a szabványos belső és külső felületi hőátadási ellenállás (Rsi = 0,13 és Rse = 0,04 m²K/W).
Saját elemzésünk
Száraz állapotban ennek a falnak az U-értéke 1,25 W/(m²K). Ha ugyanez a falazat 4 térfogat% többletnedvességet hordoz, az EN ISO 10456 átszámítása szerint a λ 0,895 W/(m·K)-re nő, és az U-érték 1,68 W/(m²K)-re romlik. Ez ugyanazon a szerkezeten +35% transzmissziós hőveszteség. Száz négyzetméternyi ilyen homlokzaton, magyarországi fűtési igényt (kb. 70 000 Kh/év) feltételezve ez nagyságrendileg 3000 kWh/év többlet-hőveszteség.migszigeteles.hu saját számítás, 2026 — bemenet: 38 cm tömör tégla, λ_száraz = 0,60 W/(m·K), Rsi 0,13 / Rse 0,04, ψ-növekmény 0,04 m³/m³, f_ψ = 10
Megjegyzésünk: Ez nagyságrendi tájékoztató példa, nem konkrét épületre vonatkozó ígéret, és semmilyen bevonat vagy termék teljesítményére nem vonatkozik: kizárólag azt mutatja meg, mennyit ront a nedvesség egy kezeletlen téglafalon. A tényleges érték a falazat típusától, testsűrűségétől, a valós nedvességtartalomtól és a fűtési szokásoktól függ. Fordítva is igaz: a szám nem azt mondja, hogy egy fal kiszárításával 3000 kWh megtakarítható, hanem hogy ekkora tétel forog kockán, ha a fal nedves.
A száradásnak ára van, és időbe telik
A szerkezetből távozó víz elpárologtatása energiát igényel: kilogrammonként nagyjából 0,63 kWh látens hő. A fenti példában a falazat 4 térfogat%-nyi többletvize száz négyzetméteren mintegy 1500 kg víz, azaz körülbelül 950 kWh párolgáshő. Ez a mennyiség a száradás időszaka alatt terheli a fűtést. Ezért fordul elő, hogy egy frissen felújított épület első fűtési szezonja a várakozásnál rosszabb: a szerkezet még kiszárad. Aki azonnali megtakarítást ígér nedves falon, az ezt a tételt hagyja ki a számításból.
Hogyan mérhető a falnedvesség
A nedvességtartalom nem szemre becsülhető, és nem is minden mérőműszer alkalmas arra, hogy számot mondjon. Érdemes elkülöníteni a referenciamódszereket a tájékoztató jellegű eszközöktől.
Roncsolásos referencia: a szárítószekrényes eljárás
A tömegszázalékos nedvességtartalom hiteles meghatározása fúrt vagy vésett mintából, laboratóriumi szárítással történik: a mintát tömegállandóságig szárítják, a tömegkülönbség adja a víztartalmat (EN ISO 12570). Ez a viszonyítási alap; a szakvéleményekben ehhez kell kötni minden más eredményt. Mellé érdemes sóelemzést is kérni, mert só nélkül a mért nedvességtartalom értelmezése hiányos.
Gyors helyszíni mérés: kalcium-karbidos (CM) módszer
A fúrt mintát ismert mennyiségű kalcium-karbiddal zárt edénybe teszik; a képződő acetilén nyomása arányos a víztartalommal. Roncsolásos, de helyszínen, percek alatt eredményt ad. A CM-érték jellemzően valamivel a szárítószekrényes érték alatt marad, mert csak a szabad vizet méri — az összehasonlításnál ezt tudni kell.
Amit a kézi műszerek és a hőkamera megmutat — és amit nem
A kapacitív és ellenállásmérő kézi műszerek roncsolásmentesek és gyorsak, de az eredményt erősen befolyásolja az anyag testsűrűsége, sótartalma és a szerkezetben lévő fém. Ezek térképezésre, nedves zónák behatárolására valók, nem elfogadási mérésre. A hőkamera ugyanígy: a nedves felület a párolgás miatt hidegebb, tehát a termográfia kiválóan megmutatja, hol van a nedvesség — de nem mondja meg, hogy mennyi, és megfelelő hőmérséklet-különbség nélkül félrevezet. A német WTA 4-11 irányelv éppen ezért írja elő a módszerek együttes, egymáshoz kalibrált alkalmazását.
| Módszer | Roncsol? | Mit ad | Mire jó |
|---|---|---|---|
| Szárítószekrényes (EN ISO 12570) | igen | tömeg% — hiteles szám | referencia, szakvélemény, elfogadás |
| Kalcium-karbidos (CM) | igen | CM-% — jó közelítés | helyszíni gyorsmérés, kivitelezés-ellenőrzés |
| Kapacitív / ellenállásmérő | nem | viszonyszám | nedves zónák feltérképezése |
| Mikrohullámú mélységi mérés | nem | mélységi eloszlás | rétegen belüli nedvességprofil felvétele |
| Termográfia | nem | hőmérsékleti kép | a nedves felületek lokalizálása |
Mit lehet tenni: a száradás feltételei
A fal akkor szárad ki, ha a beérkező vízmennyiség kisebb, mint a távozó. Ez négy feltételen múlik, és mind a négynek egyszerre kell teljesülnie.
- A vízforrás megszüntetése. Talajnedvességnél utólagos falszigetelés, csapóesőnél a homlokzat vízfelvételének korlátozása, épülethibánál a hiba javítása. Bevonat egyik forrást sem szünteti meg — ez a leggyakoribb félreértés a piacon.
- Kifelé nyitott rétegrend. A szerkezetnek a párát ki kell tudnia adni. Egy sd = 1–2 m-es diszperziós homlokzatfesték vagy egy párazáró réteg a nedvesség kifelé vezető útját zárja el; ilyenkor a víz a szerkezetben marad, és a hidegebb rétegek felé vándorol.
- A sóterhelés kezelése. Higroszkópos sók jelenlétében a felület akkor is nedves marad, ha a szerkezet mögötte már kiszáradt — ez sóterhelt vakolatot, illetve a régi, sós vakolat eltávolítását igényli.
- Idő, hőmérséklet és szellőztetés. A falazat kiszáradása centiméter/hónap nagyságrendű folyamat; egy 38 cm-es, átázott fal esetében ez évadokban, nem hetekben mérhető. A belső oldalon fűtés és rendszeres szellőztetés kell, különben a fal által leadott pára a helyiségben marad és visszaáramlik.
A második pontnál érdemes megnézni, mit deklarál egy bevonat. Ez az a szám, amelyet a marketinganyagok általában nem emelnek ki, holott jogilag és épületfizikailag ez a legfontosabb: a vízgőz-átbocsátás egyenértékű légrétegvastagsága (sd).
A gyártó állítása
A MIG-ESP bevonatok CE-teljesítménynyilatkozatában az EN 15824:2017 szerinti deklarált vízgőz-átbocsátás sd = 0,05 m ± 0,02 m (Exterior DSIP) és sd = 0,06 m ± 0,02 m (Interior DSIP). A deklarált vízfelvétel az Exterior típusnál < 0,1 kg/(m²·h^0,5), az Interior típusnál < 0,3 kg/(m²·h^0,5). A tapadószilárdság ≥ 0,3 MPa, a tűzvédelmi osztály B-s1,d0. A hővezetési tényezőnél mindegyik nyilatkozaton NPD szerepel.MIG mbH — CE-Kennzeichnung / Leistungserklärung, MIG-ESP Exterior DSIP (Nr. MIG-2022-09-14 ESP-02) és MIG-ESP Interior DSIP (Nr. MIG-2022-08-08 ESP-01), EN 15824:2017
Megjegyzésünk: Ezek ténylegesen deklarált teljesítmények, tehát a gyártó jogilag felel értük. Az sd = 0,05 m nagyon jó páraáteresztést jelent — a mi olvasatunkban ez az EN ISO 7783 osztályozásában a V1 (magas páraáteresztő képesség) sávba, a < 0,1 kg/(m²·h^0,5) vízfelvétel pedig az EN 1062-1 osztályozás szerinti W3 (alacsony vízfelvételű) sávba esik; ez az osztályba sorolás a mi következtetésünk, a nyilatkozat maga osztályt nem nevez meg. Két további tény: a nyilatkozaton a termék rendeltetése „vékonyréteg szigetelővakolat szerves kötőanyaggal” megnevezéssel szerepel, a hővezetési tényezőnél viszont NPD, azaz nincs meghatározott teljesítmény — a terméknév tehát nem pótol deklarált λ-értéket, és a bevonat hőszigetelő rétegként energetikai számításba nem vihető be. Az sd deklarált érték; a mögötte álló teljes EN ISO 12572 vizsgálati jegyzőkönyv nyilvánosan nem elérhető.
Forrásdokumentum
CE-jelölés és teljesítménynyilatkozat — MIG-ESP Exterior DSIP
MIG mbH (Material Innovative Gesellschaft mbH, Salzkotten) · 2022 · Nr. MIG-2022-09-14 ESP-02; EN 15824:2017; tűzvédelmi vizsgálat: Prüfinstitut Hoch, Fladungen (1508), Prüfbericht KB-Hoch-220843
A deklarált teljesítmények: vízgőz-átbocsátás sd = 0,05 m ± 0,02 m, vízfelvétel < 0,1 kg/(m²·h^0,5), tapadószilárdság ≥ 0,3 MPa, tűzvédelmi osztály B-s1,d0. Hővezetési tényező: NPD. Tartósság (fagyállóság): NPD. Veszélyes anyagok: NPD.
Nyitott kérdés
Az, hogy egy páraáteresztő, alacsony sd-értékű bevonat a falszerkezet kiszáradását segíti, fizikailag hihető és összhangban van a deklarált sd-értékkel. Az azonban, hogy egy közönséges páraáteresztő mészfestékhez vagy szilikátfestékhez képest gyorsabban szárít, összehasonlító mérés kérdése — erre nyilvános, akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvet nem találtunk. Jelzésértékű, hogy a gyártó egyik saját angol nyelvű referenciaanyaga maga is úgy fogalmaz: a bevonat „0,05-ös SD-értékkel tökéletesen elvezeti a vízgőzt, ami egyenértékű a hagyományos mészfestéssel”.migszigeteles.hu forráselemzés, 2026; az idézett mondat: MIG mbH — „Historical buildings” referenciaanyag, 2024
Megjegyzésünk: Az összehasonlító állításhoz kapilláris vízfelvételi (EN ISO 15148) és nedvességtárolási (EN ISO 12571) adatok kellenének, azonos módszerrel mért referenciatermékkel. Amíg ezek nincsenek meg, a szárító hatás nagyságrendjét nem számszerűsítjük.
A gyártó állítása
A gyártó saját higrotermikus szimulációja egy szerkezetben a teljes víztartalom csökkenését mutatja diszperziós festékkel szemben MIG-ESP Exterior alkalmazása mellett: 4,2 kg/m²-ről 1,6 kg/m²-re. Egy másik gyártói kiadvány ugyanezt egy történelmi téglafal 3 éves WUFI-szimulációjaként írja le, ott 5 kg/m²-ről 1 kg/m²-re megadott értékekkel.MIG mbH — DHMb Lining Technologie, „Comparison of total water content in building components” diagrampár; illetve MIG mbH — „Historical buildings” referenciaanyag, 2024
Megjegyzésünk: Három megjegyzés. Egy: a diagramon feltüntetett „39%” nem a csökkenés mértéke — a 4,2 → 1,6 kg/m² átmenet 62%-os csökkenés, a 38% a megmaradó víztartalom aránya. Kettő: a két gyártói kiadvány ugyanarra a jelenségre eltérő számpárt közöl (4,2 → 1,6 és 5 → 1 kg/m²), ami azt jelzi, hogy nem ugyanannak a futtatásnak a két megjelenítéséről van szó, vagy a bemenetek eltérőek. Három: ez szimulációs eredmény, nem mérés; az érvényessége azon múlik, milyen anyagjellemzőkkel etették a modellt, és ezek a bemenő adatok nyilvánosan nem hozzáférhetők.
Amit ebből érdemes megjegyezni
A nedves fal hőszigetelése körüli vita nagy része azért terméketlen, mert két különböző dolgot kevernek össze. Az egyik, hogy a nedvesség rontja a hőszigetelést — ez szabványosított, számolható, senki nem vitatja. A másik, hogy egy adott termék mennyivel és milyen gyorsan szárítja ki a falat — ez mérés kérdése, és a mérés hiányában nem szabad számot mondani rá.
A mi álláspontunk
A hőszigetelést rontó nedvesség valós és jelentős tétel; a szabvány szerint egy téglafalazatban 4–7 térfogat% többletnedvesség a falazati réteg hőellenállásának harmadát–felét elviheti. Egy páraáteresztő, alacsony sd-értékű bevonat ebben a rendszerben a kifelé nyitott rétegrend feltételét teljesíti — ez szükséges feltétel, de önmagában nem elegendő, és nem helyettesíti sem a vízforrás megszüntetését, sem a hőszigetelést. A bevonatnak nincs deklarált hővezetési tényezője, ezért energetikai számításban hőszigetelő rétegként nem szerepeltethető.
Ha a fűtésszámla és a falfelület állapota alapján nedvesedésre gyanakszik, az első lépés nem a termékválasztás, hanem a mérés: hol, mennyi és honnan. Írja meg az épület adatait, és összeállítjuk, milyen vizsgálat szükséges a konkrét esetben.
Falnedvesség-felmérést kérekSzerkesztői megjegyzés a cikkben szereplő számokról
A víz és a levegő hővezetésének arányát (0,60 vs. 0,025 W/mK, kb. 24-szeres) és az EN ISO 10456 szerinti exponenciális nedvességi átszámítás létét ellenőriztük — mindkettő megáll. A „4% nedvesség = 50% szigetelés” hüvelykujjszabályt a szabvány képletével visszaszámolva nem tudtuk igazolni abban a formában, ahogyan a gyártói kiadványokban szerepel: ásványgyapotra alkalmazva 4 térfogat% mellett a vezetéses veszteség kb. 15%, nem 50%, és a forrás nem adja meg, tömeg- vagy térfogatszázalékról van-e szó. Nedvszívó téglafalazatra viszont a nagyságrend igazolható (4 tf% → −33%, 6,9 tf% → −50%). Azt is jelezzük, hogy ténylegesen átázott szigetelésben a valós romlás a képletből adódónál nagyobb lehet, mert ott a látens hőszállítás is beindul — a szabvány szerinti szám tehát alsó becslés. A cikkben a szabvány szerint számolt értékeket használjuk, a gyártói megfogalmazást pedig változatlanul, forrásmegjelöléssel közöljük. A CE-teljesítménynyilatkozat adatait (sd, vízfelvétel, tapadószilárdság, tűzvédelmi osztály, NPD a λ-nál) az eredeti német és angol nyelvű dokumentumokból ellenőriztük.
Gyakori kérdések
Igaz, hogy 4% nedvesség felére csökkenti a hőszigetelést?
Részben. Az EN ISO 10456 exponenciális átszámításával visszaszámolva ez az arány nedvszívó téglafalazatra nagyságrendileg megáll: 4 térfogat% többletnedvesség ott kb. 49%-kal növeli a hővezetési tényezőt, ami a falazati réteg hőellenállásában 33%-os veszteséget jelent, és 6,9 térfogat%-nál éri el a felezést. Ásványgyapotra viszont ugyanez a 4 térfogat% a vezetéses hatáson keresztül csak kb. 15%-os veszteséget ad. A gyártói kiadványok emellett nem adják meg, hogy tömeg- vagy térfogatszázalékról beszélnek, pedig a kettő között téglafalazatban több mint háromszoros a különbség. Fontos kiegészítés: ténylegesen átázott szigetelésben a valós romlás nagyobb lehet a képletből adódónál, mert ott már látens hőszállítás is fellép.
Miért nem szerepel a nedvesség hatása az energetikai számításban?
Mert a szabványos, stacioner U-érték-számítás az anyagok tervezési, jellemzően száraz vagy egyensúlyi nedvességtartalomra vonatkozó hővezetési tényezőjével dolgozik. A ténylegesen jelen lévő többletnedvességet az EN ISO 10456 szerinti átszámítással lehetne figyelembe venni, de ehhez ismerni kellene a valós nedvességtartalmat, azt pedig meg kell mérni. A nedvességgel csatolt, időfüggő folyamatokat higrotermikus szimuláció (EN 15026, WUFI-típusú modell) írja le.
Kiszárítja-e a falat egy páraáteresztő bevonat?
Egy alacsony sd-értékű, páraáteresztő bevonat nem zárja el a nedvesség kifelé vezető útját, tehát nem akadályozza a száradást — ez szükséges feltétel. A száradáshoz azonban a vízforrás megszüntetése, a sóterhelés kezelése, a belső oldali fűtés és szellőztetés, valamint idő is kell. Arra, hogy egy adott bevonat egy másik páraáteresztő felületképzésnél gyorsabban szárítana, összehasonlító mérés nélkül nem lehet számot mondani; ilyen nyilvános jegyzőkönyvet nem találtunk.
Hogyan derítem ki, mennyire nedves a falam?
Tájékozódásra a kapacitív kézi műszer és a hőkamera alkalmas: megmutatják, hol vannak nedves zónák. Számot azonban csak roncsolásos mérés ad: fúrt mintából szárítószekrényes eljárással (EN ISO 12570) vagy helyszínen kalcium-karbidos (CM) módszerrel. Mellé érdemes sóelemzést kérni, mert sóterhelt falazat akkor is nedvesnek mutatkozik, ha a vízforrás már megszűnt.
Ha kiszárad a fal, azonnal csökken a fűtésszámla?
Nem azonnal. A távozó víz elpárologtatása kilogrammonként nagyjából 0,63 kWh látens hőt igényel, és ez a száradás időszakában a fűtést terheli. Egy 38 cm-es téglafal esetén a kiszáradás nem hetekben, hanem évadokban mérhető folyamat. A megtakarítás a száradás lezárulása után jelentkezik, és a mértéke az adott szerkezet valós nedvességtartalmától függ.
Beszámítható-e a MIG-ESP bevonat hőszigetelésként az energetikai tanúsításban?
Nem. A bevonat CE-teljesítménynyilatkozatában a hővezetési tényezőnél NPD, azaz nincs meghatározott teljesítmény szerepel. Deklarált λ-érték nélkül a termék hőszigetelő rétegként nem vihető be a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerinti energetikai számításba. Ami a nyilatkozaton deklarált teljesítmény: a vízgőz-átbocsátás (sd = 0,05 m ± 0,02 m az Exterior típusnál), a vízfelvétel, a tapadószilárdság és a tűzvédelmi osztály.
Források
- 1.MSZ EN ISO 10456 — Építőanyagok és -termékek. Hő- és nedvességtechnikai tulajdonságok. A névleges és tervezési hőtechnikai értékek meghatározására szolgáló táblázatos értékek és eljárások (másik lapon nyílik meg)
- 2.MSZ EN ISO 6946 — Épületszerkezetek és épületelemek. Hővezetési ellenállás és hőátbocsátási tényező. Számítási módszerek (másik lapon nyílik meg)
- 3.EN ISO 12570 — Épületanyagok és -termékek nedvességtartalmának meghatározása emelt hőmérsékletű szárítással (másik lapon nyílik meg)
- 4.EN ISO 12572 — Épületanyagok és -termékek vízgőzátbocsátási tulajdonságainak meghatározása (µ, sd)
- 5.EN ISO 15148 — Épületanyagok és -termékek vízfelvételi együtthatójának meghatározása részleges bemerítéssel (Aw)
- 6.EN ISO 12571 — Épületanyagok és -termékek higroszkópos nedvességtárolási tulajdonságainak meghatározása
- 7.MSZ EN 15026 — Épületszerkezetek hő- és nedvességtechnikai viselkedése. Numerikus szimulációval végzett nedvességvándorlás-értékelés
- 8.EN 15824:2017 — Szerves kötőanyagú külső vakolatok és belső vakolatok (harmonizált termékszabvány)
- 9.EN 1062-1 / EN 1062-3 — Festékek és lakkok. Falazatra és betonra való bevonatok osztályozása, illetve a folyadékhalmazállapotú víz átbocsátási sebességének meghatározása (w-érték, W-osztályok)
- 10.EN ISO 7783 — Festékek és lakkok. A vízgőz-átbocsátási tényező meghatározása és osztályozása (V1–V3)
- 11.WTA Merkblatt 4-11 — Ásványi építőanyagok nedvességtartalmának mérése (másik lapon nyílik meg)
- 12.Fraunhofer IBP — Hartwig M. Künzel: higrotermikus szerkezetvizsgálatok és a WUFI modell alapjai (másik lapon nyílik meg)
- 13.MIG mbH — CE-Kennzeichnung / Leistungserklärung, MIG-ESP Exterior DSIP (Nr. MIG-2022-09-14 ESP-02) és MIG-ESP Interior DSIP (Nr. MIG-2022-08-08 ESP-01), EN 15824:2017
- 14.MIG mbH / GreenMIG Hungary — Prospektus 4. „MIG DHMb technológia” (magyar termékismertető, 2 oldal)
- 15.MIG mbH / GreenMIG Hungary — Prospektus 10. „A hogyanok és miértek” (magyar termékismertető, 7 oldal)
- 16.MIG mbH — DHMb Lining Technologie: „Comparison of total water content in building components” (higrotermikus szimulációs diagrampár)
- 17.MIG mbH — „Historical buildings” referenciaanyag (3 éves WUFI-szimuláció történelmi téglafalon; sd = 0,05 „egyenértékű a hagyományos mészfestéssel”)
- 18.migszigeteles.hu — saját számítás az EN ISO 10456 nedvességi átszámítási képletével (2026)
Kapcsolódó cikkek
Nedvesség és penész
Mennyi idő alatt szárad ki egy vizes fal? Reális határidők
Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt szárad ki a fal, nincs egyetlen szám. Egy elázott vakolat két-három hét alatt visszaáll; egy kapillárisan átnedvesedett, 38 cm-es tömör téglafal a vízszigetelés helyreállítása után jellemzően másfél–négy évig ad le vizet; egy monolit vasbeton szerkezet építési nedvessége akár két év alatt távozik el. A különbséget nem a szerencse okozza, hanem négy mérhető mennyiség: a fal vastagsága, az anyag vízgőz-diffúziós ellenállása, a falfelület hőmérséklete és a felületképzés páraáteresztő képessége. Ez a cikk ezt a négy tényezőt vezeti végig számítási példákkal, megmutatja, hol tart a folyamat egy adott pillanatban, és hogy a gyorsításra kínált eszközök közül melyik működik ténylegesen.
Hogyan működik
Hogyan szigetel a vékonyrétegű hőszigetelő bevonat? A három mérhető hatás
A vékonyrétegű hőszigetelő bevonat körüli vita majdnem mindig ugyanott bukik el: „hány centi hőszigetelést vált ki?” Ez a kérdés rossz irányba visz, mert egy 0,4 mm-es réteg saját hőellenállása fizikailag elhanyagolható — bármiből is készül. A bevonatnak viszont van három olyan hatása, amely mérhető, dokumentált vagy szabványosan levezethető: a napsugárzás visszaverése, a hosszúhullámú kisugárzás mérséklése és a falszerkezet kiszáradásának segítése. Végigvesszük mind a hármat — jegyzőkönyvszámmal, a gyártói állítást és a mögötte lévő dokumentumot külön jelölve —, és megmutatjuk azt is, mit nem tud a bevonat, illetve milyen papírt kérjen, ha komolyan gondolja.
Mérnöki
Hőszivattyú és alacsony hőmérsékletű fűtés: miért számít a falfelület hőmérséklete
Egy 75/65 °C-ra méretezett radiátor 45/40 °C-os előremenővel a névleges teljesítményének 35,4%-át adja le. Alacsony hőmérsékletű hőszivattyús üzemhez tehát vagy 64,6%-kal kisebb hőveszteség kell, vagy 2,83-szoros hőleadó felület. Ez a cikk lépésenként levezeti, mitől függ a szükséges előremenő hőmérséklet, mennyit ér a melegebb falfelület a hőérzetben (0,24–0,54 K léghőmérséklet, 1–3% villamos energia) és mennyit érne — feltételesen — a kiszáradó falazat (11,7% méretezési hőterhelés, 4,4 K előremenő) — és megmondja, hol nem vehető figyelembe a felületi bevonat egyáltalán.
Nedvesség és penész
Vizesedik a fal: alulról jön vagy párából? Négy kérdés a diagnózishoz
Ha vizesedik a fal, a beavatkozás sorrendje dönti el, hogy a ráköltött pénz megoldja-e a problémát vagy elvész. A talajnedvesség, a páralecsapódás és a hibás csapadékvíz-elvezetés három különböző jelenség, három különböző szakemberrel és nagyságrendekkel eltérő költséggel — a felületen viszont mindhárom hasonlóan néz ki. Ez a cikk négy megfigyelhető kérdésre bontja a diagnózist, levezeti a mögöttük álló épületfizikát, és megmutatja, hol vannak az otthoni fóliateszt korlátai.
