Lakossági
A pince nedvesedés megszüntetése soha nem felületi feladat. A nedves pincefal, a foltos lábazat és a hámló festék mögött négy egymástól teljesen különböző fizikai folyamat állhat — kapilláris felszívódás, nyomás alatti víz, csapadékvíz és páralecsapódás —, és ezek közül háromra semmilyen bevonat, festék vagy vékonyréteg felületképzés nem hat. Ez a cikk levezeti, hogyan lehet a négy esetet mérésekkel szétválasztani, mit tud és mit nem tud tárgyilagosan az utólagos vízszigetelés négy fő módszere, miért igényel a lábazat külön méretezést, miért lesz nyáron pont a szellőztetéstől nedvesebb a pince, és hogy a felületképzésnek — a saját MIG-ESP / DHMb bevonatunknak is — hol van a helye ebben a sorban: az utolsó lépésnél, a vízszigetelés után, nem helyette.
33 perc olvasás
Lakossági
Párátlanító vagy páramentesítő? Vagy inkább szellőztetés a penész ellen? A párás, penészedő lakásra négy különböző iparág kínál négy különböző megoldást, és mindegyik igaz állításokkal érvel — csak nem ugyanarra a bajra. Ez a cikk egyetlen képletre vezeti vissza mind a négyet, megmutatja, melyik tagját mozgatja a penészkritériumnak, és számítással vezeti le, hogy egy 189 m³-es lakásban hol van az a légcsereszám, ami alatt semmilyen gép nem menti meg a hideg sarkot. A végén döntési fa áll, amely két megmérhető adatból — a beltéri páratartalomból és a leghidegebb falfelület hőmérsékletéből — vezeti le, melyik beavatkozásnak van értelme.
31 perc olvasás
Lakossági
A szobatermosztát 22 °C-ot ír ki, Ön mégis pulóverben ül a fal mellett. Ez nem képzelődés és nem a termosztát hibája: a test nyugalmi hőleadásának mintegy 40–45%-a hosszúhullámú sugárzás, amit a termosztát nem mér. Ez a cikk lépésről lépésre levezeti, mennyivel hidegebb egy szoba a valóságban, mint a kiírt szám — egy 30 cm-es tömör téglafalú sarokszobában, 22 °C-os levegőnél és −5 °C-os külső hőmérsékletnél az operatív hőmérséklet 20,6 °C —, megmutatja, honnan jön a fal melletti huzatérzet, mennyivel többet fűt emiatt, és tisztázza, mit mozdít el ezen a belső felületi hőmérséklet emelése, és mit nem.
34 perc olvasás
LakosságiMérnököknek
A panellakás hideg fala és penészes sarka nem használati hiba és nem véletlen: a szerkezet geometriájából és az elemcsatlakozások kialakításából következik. Ez a cikk három kérdésre ad számokkal alátámasztott választ. Először: hol vannak a panelépület valódi gyenge pontjai, és melyik lakáspozíció mennyire kitett. Másodszor: mi az objektív mérce, amivel a saroktól a szekrény mögötti falszakaszig minden hely összehasonlítható — a felületi hőmérsékleti tényező (fRsi), amelyre a szabvány 0,70-es küszöböt ír elő, és amelyből levezethető, hogy a nedvességvédelmi számításban U′ ≤ 1,20 W/(m²K) az a határ, ameddig egy falpont még biztonságos. Harmadszor: mit tehet a lakó a saját tulajdonán belül — mert a homlokzat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szerint közös tulajdon, tehát a külső oldal nem az ő döntése. Végigszámoljuk, mennyivel hűl a falfelület egy 16 °C-ra visszavett szobában, mennyit ront rajta a falhoz tolt szekrény, hány ötperces szellőztetés kell egy 60 m²-es panellakásban, és mit tud — illetve mit nem tud — ebben egy 0,4 mm-es, páraáteresztő felületképzés.
40 perc olvasás
LakosságiMérnököknekKivitelezőknek
A tetőtér túlmelegedése nyáron a lakóépületek leggyakoribb komfortpanasza, és egyben az a kérdés, amelyre a legtöbb rossz válasz születik. A tapasztalat majdnem mindig ugyanaz: a földszinten elviselhető a hőség, a tetőtéri hálószobában viszont éjfél után is 28–29 °C van, miközben odakint már 20. A szokásos válasz – „nincs elég szigetelés” – a legtöbb esetben nem állja meg a helyét, mert a hőterhelés nem ott lép be, ahol keressük, és nem úgy viselkedik, ahogy a hőátbocsátási tényező leírja. Ez a cikk végigköveti a hőenergia útját a napsugárzástól a hálószoba levegőjéig, minden szakaszon megnevezve a mérhető mennyiséget és a hozzá tartozó szabványt; bemutatja, mit mértek valóban padlásterekben, hol dől el az átszellőztetett tető sorsa, mikor kell és mikor tilos párazáró réteg, és hol van a magas napsugárzás-visszaverésű felületképzésnek dokumentálható helye – valamint hol nincs. A számításokat lépésenként vezetjük le, a mérési adatokat forrással és jegyzőkönyvszámmal jelöljük, a gyártói állításokat a gyártónak tulajdonítva közöljük, és ahol nincs nyilvános mérés, azt kimondjuk.
36 perc olvasás
LakosságiKivitelezőknekMérnököknek
A vályog- és vegyes falazatú régi házaknál a legtöbb kár nem attól keletkezik, hogy keveset tesznek a falra, hanem attól, hogy rosszat. Ez az anyag végigveszi a hagyományos földépítésű falak anyagtanát, a kapilláris nedvességmozgás logikáját, a páradiffúziós ellenállás számszerű kezelését (μ és sd), a sóterhelés kezelését, valamint azt, hogy a vályogház szigetelése kívülről milyen feltételekkel és milyen rétegvastagsággal oldható meg egyáltalán. A hivatkozási alap a DIN 4108-4:2020-11 hőtechnikai méretezési táblázata, az MSZ EN ISO 6946:2017 szerinti U-érték-számítás, a WTA 2-9 (03.2020/D) felújítóvakolat-előírás, valamint a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet és az örökségvédelmi jogszabályi keret. A cikk levezetett számítási példákkal mutatja meg, mekkora nagyságrendekről van szó, és külön szakaszban tárgyalja, hol van — és hol nincs — helye a vékonyrétegű, páraáteresztő felületképzésnek.
33 perc olvasás
KivitelezőknekMérnököknekLakossági
A homlokzati repedés javítása annak eldöntésével kezdődik, hogy a repedés mozog-e, és mi tartja mozgásban — nem a felületképzéssel. Ez a cikk öt eredettípus szerint osztályozza a repedéseket, megadja a mozgó és a nyugvó repedés elkülönítésének módszereit és időigényét, levezeti, mekkora fajlagos nyúlást szenved egy 0,40 mm vastag film egy fél milliméteres repedés fölött, és tételesen közli, mit deklarál — és mit nem deklarál — a MIG-ESP rendszer teljesítménynyilatkozata a repedésáthidalásról.
37 perc olvasás
BeruházóknakLakosságiMérnököknek
Egy energetikai korszerűsítés eredményét nem az dönti el, hogy melyik terméket választja, hanem az, hogy milyen sorrendben végzi el a beavatkozásokat. A felújítás sorrendje azért kritikus, mert az épület összefüggő rendszer: a nyílászárócsere megváltoztatja a lakás nedvességmérlegét, a homlokzati szigetelés megváltoztatja a fűtési hőigényt és ezzel a kazán vagy hőszivattyú helyes méretét, a nedves falazat pedig minden hőtechnikai számítást eltol. Ez a cikk egy védhető sorrendet vezet le — diagnózis, ok megszüntetése, burok, gépészet, megújuló —, mindegyik lépcsőnél megmutatja a mögötte álló számítást, és három tipikus épületen végigvezeti. Kitér arra is, hol van a helye a vékonyréteg bevonatoknak ebben a sorrendben, és hol nincs: deklarált hővezetési tényező hiányában a hatósági és pályázati igazolásban nem.
38 perc olvasás
BeruházóknakPartnereknekMérnököknekLakossági
A társasházi homlokzat-felújítás műszakilag megoldott feladat: a szerkezetdiagnosztika, a rétegrend és a kivitelezés kérdéseire van bevett válasz. A projektek mégis ritkán műszaki okból akadnak el, hanem a közgyűlésen. Ez a cikk azt írja le, hogyan jut el egy homlokzati beavatkozás az ötlettől az érvényes, megtámadhatatlan közgyűlési határozatig: mit mond a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a szavazati arányról, miért nem igaz az az elterjedt vélekedés, hogy minden felújításhoz egyhangúság kell, mit kell a meghívóhoz mellékelni és mikor, hogyan tehető a beérkező ajánlatok műszaki tartalma összehasonlíthatóvá, és milyen dokumentumcsomaggal érdemes a közös képviselőnek a terembe belépnie. A cikk a törvény hatályos szövegére és a termékek teljesítménynyilatkozatára támaszkodik, és kimondja azt is, ahol nincs egyértelmű válasz. Előre bocsátjuk a legfontosabb megállapítást: a homlokzat felújítása a törvény 56. § 2.3. pontjának fogalommeghatározása szerint a fenntartás – ezen belül a felújítás – körébe tartozik, ezért a 38. § (2) bekezdése szerinti egyszerű szavazattöbbséggel elfogadható; egyhangúság ott válik szükségessé, ahol a munka bővítéssel, átalakítással vagy új épületrész, épületberendezés létesítésével jár. A besorolás nem formalitás: ez dönti el, hogy megáll-e a határozat egy bírósági felülvizsgálaton.
28 perc olvasás
LakosságiBeruházóknak
A vékonyrétegű homlokzati bevonatrendszereket rendszerint „tíz év garanciával” kínálják, csakhogy a tíz év önmagában nem mond semmit: a jogvitát nem az időtartam dönti el, hanem az, hogy kinek kell bizonyítania, amikor a felület négy év múlva berepedezik vagy leválik. Ez a cikk szétválasztja a három fogalmat, amelyet a kivitelezői garancia, a jótállás és a szavatosság néven az építőiparban keverve használnak, megmutatja, hol nevesíti a magyar jog kifejezetten a homlokzati bevonatot (181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. melléklet 8.13. sor), és tételesen összeszedi, mit kell az átadáskor írásban kérni ahhoz, hogy egy ígéret évekkel később is érvényesíthető legyen. A saját termékünk, a MIG-ESP bevonatrendszer teljesítménynyilatkozatát is kiterítjük — azzal a sorral együtt, ahol a tartósságnál NPD szerepel.
38 perc olvasás
