Lakossági31 perc olvasás

Miért lesz a hideg fal penészes nyáron is? A pincehatás

A hideg fal penészes nyáron is — ez ellentmond a köztudatnak, amely a penészedést télhez, hideghez és fűtetlen szobához köti. Van ugyanis egy ezzel pontosan ellentétes mechanizmus, amely júliusban és augusztusban a legerősebb: a meleg, párás külső levegő találkozik a talajhőmérsékleten maradt, hideg falfelülettel, és rácsapódik. Ebben a helyzetben a szellőztetés nem megoldás, hanem a probléma forrása. Ez a cikk levezeti a jelenség épületfizikáját, megadja a döntést eldöntő számítást, és tárgyilagosan megmondja, mit tud és mit nem tud egy 0,4–0,6 mm vastag felületi bevonat ebben az esetben.

Közzétéve: 2026. augusztus 27.

Illusztráció.

Tartalom — 10 fejezet

Ha a fal augusztusban penészedik, az szinte biztosan nem ugyanaz a jelenség, mint amit a szakirodalom téli felületi páralecsapódásként ír le. A téli eset oka az, hogy a hideg külső levegő lehűti a belső felületet, és a fűtött, párás helyiséglevegő azon lecsapódik. A nyáron penészes fal oka ezzel ellentétes: a levegő a meleg oldal, a szerkezet a hideg. A meleg, magas vízgőztartalmú külső levegő bejut egy talajhőmérsékleten maradt helyiségbe, és a hideg falfelületen kondenzálódik. A szakmai zsargon ezt nyári kondenzációnak vagy — a leggyakoribb előfordulási helye után — pincehatásnak nevezi.

A gyakorlati következmény ellentmond a laikus ösztönnek. Aki a penészes pincét nyáron kitárt ablakkal próbálja kiszárítani, jellemzően vizet visz be, nem visz ki. Ez a cikk három dolgot ad: a döntést eldöntő számítást (a harmatpont és a felületi hőmérséklet összevetését), a mérési eljárást, amivel ezt bárki elvégezheti, és a beavatkozási lehetőségek tárgyilagos rangsorát — a szellőztetés-időzítéstől a páramentesítőn át a szerkezeti megoldásokig. A cikk annak az olvasónak szól, akinek pincéje, félig süllyesztett helyisége vagy északi fekvésű földszinti szobája nyáron nedvesedik.

1. A fordított mechanizmus: meleg, párás levegő és hideg felület

Négy fogalmat kell elkülöníteni, mert a köznyelv összemossa őket, és emiatt születik a legtöbb rossz döntés.

Relatív páratartalom (φ, %) — a levegő tényleges vízgőznyomásának és az adott hőmérséklethez tartozó telítési vízgőznyomásnak a hányadosa. Hőmérsékletfüggő szám: ugyanaz a levegő lehűtve magasabb φ-t mutat, felmelegítve alacsonyabbat. Önmagában nem alkalmas két különböző hőmérsékletű levegő nedvességtartalmának összehasonlítására.
Vízgőz parciális nyomása (pv, Pa) — a levegő tényleges vízgőztartalmának mértéke, hőmérséklettől független. Ez a hajtóerő, ez vezérli a diffúziót és a lecsapódást.
Abszolút vízgőztartalom (ν, g/m³) — hány gramm vízgőz van egy köbméter levegőben. Ez a szám mondja meg, hogy a szellőztetés visz-e be vizet vagy sem.
Harmatpont (Td, °C) — az a hőmérséklet, amelyre az adott levegőt lehűtve φ = 100% lesz, azaz a vízgőz kicsapódik. A pincehatás teljes kérdése ennyi: a külső levegő harmatpontja a falfelület hőmérséklete alatt vagy fölött van-e.

A döntési szabály egy mondatban

Ha a beáramló levegő harmatpontja magasabb, mint a leghidegebb falfelület hőmérséklete, a szellőztetés vizet rak a falra. Nem a relatív páratartalom dönt, hanem a harmatpont és a felületi hőmérséklet viszonya.

A penész nem a harmatpontnál kezdődik, hanem jóval előtte

Fontos szigorítás: penészgombák csírázásához nem kell folyékony víz. A legkevésbé igényes épületbiológiai fajok már körülbelül 80%-os felületi relatív páratartalomnál csírázni kezdenek, ha az állapot elég hosszú ideig fennáll, és a hőmérséklet a fajra jellemző tartományban van. Az MSZ EN ISO 13788:2013 kritériuma ezért nem a páralecsapódás elkerülése, hanem az, hogy a felületi relatív páratartalom havi átlagban ne haladja meg a 80%-ot (a szabvány szóhasználatában: kritikus felületi nedvesség, alapértelmezett értéke 0,8). Ebből következik, hogy kondenzációmentes fal is lehet penészes.

Független forrás

A penészgomba-növekedés küszöbét a felületi relatív páratartalom, a hőmérséklet és a hatás időtartama együtt határozza meg; a leggyakoribb épületbiológiai fajok alsó csírázási küszöbe kb. 80% felületi relatív páratartalom mellett adható meg (izoplét-modell, LIM-görbék).

Sedlbauer, K.: Vorhersage von Schimmelpilzbildung auf und in Bauteilen. Fraunhofer IBP / Universität Stuttgart, 2001; az eljárás normatív leképezése: MSZ EN ISO 13788:2013

Megjegyzésünk: Ezért nem elég a „nincs vizes folt a falon” megállapítás. A penészkockázatot a felületi relatív páratartalom hosszú távú lefutása adja meg, nem a szemmel látható kondenzátum. Az izoplét-modell alsó görbéje (LIM 0) az optimális tápanyag-ellátottságú, legkevésbé igényes fajokra vonatkozik; valós, ásványi hordozón a gyakorlati küszöb ennél magasabb lehet, de tervezési oldalon a 80%-os korlát a biztonságos felvétel.

A téli és a nyári eset szembeállítása

Jellemző	Téli (klasszikus) felületi kondenzáció	Nyári kondenzáció (pincehatás)
Meleg közeg	a fűtött helyiség levegője	a külső, nyári levegő
Hideg közeg	a külső levegő által lehűtött falfelület	a talajhőmérsékleten maradt falfelület
A nedvesség forrása	belső páraterhelés (főzés, zuhanyzás, emberi pára)	a beáramló külső levegő vízgőztartalma
Tipikus időszak	november–március, fagyos, tiszta időben	június–szeptember, meleg, párás időben
A szellőztetés hatása	segít: kiviszi a belső párát	ront: bevezeti a külső párát
Tipikus helye	külső sarok, ablakkáva, erkélylemez-tő, hőhíd	pincefal, aljzat, félig süllyesztett helyiség, hideg tárolóhelyiség
Értékelési kritérium	felületi φ ≤ 80% havi átlagban (MSZ EN ISO 13788:2013); ebből származtatva a német DIN 4108-2 nemzeti követelménye f<sub>Rsi</sub> ≥ 0,70	a harmatpont és a felületi hőmérséklet közvetlen összevetése; a 80%-os felületi φ-korlát itt is irányadó, f<sub>Rsi</sub>-nek viszont nincs értelme

Az f_Rsi mutató nyáron nem használható

A hőmérsékleti tényező (fRsi = (θsi − θe) / (θi − θe)) és a hozzá tartozó 0,70-es küszöb kifejezetten téli, stacioner peremfeltételekre készült, ahol a belső oldal a melegebb. A számítási módszert az MSZ EN ISO 13788:2013 adja meg, a 0,70-es számérték a német DIN 4108-2 nemzeti követelménye. Nyári kondenzációnál a hőáram iránya megfordul, a képlet nevezője előjelet vált, és a mutató értelmét veszti. Aki fRsi-vel próbálja igazolni a nyári penészmentességet, rossz eszközt használ.

2. Miért hideg a pincefal éppen augusztusban? A talaj hőhulláma

A pincehatás kulcsa az, hogy a talaj hőmérséklete időben késve követi a külső levegőét. A talajt féltérnek tekintve, periodikus felszíni gerjesztésre a hőmérséklet mélységbeli lefutása analitikusan megadható:

T(z, t) = T_m + A₀ · e^(−z/d) · cos(ω(t − t₀) − z/d)

a talajhőmérséklet mélységbeli lefutása, ahol d = √(2a/ω) a csillapodási mélység

Forrás: Carslaw–Jaeger-féle féltér-megoldás; a = a talaj hődiffuzivitása, ω = 2π/év

Behelyettesítve egy közepesen nedves magyarországi vályogtalaj jellemző értékeit — a ≈ 0,5 · 10⁻⁶ m²/s hődiffuzivitás, ω = 2π / (365 · 86 400 s) = 1,992 · 10⁻⁷ s⁻¹ — a csillapodási mélység d = √(2 · 0,5 · 10⁻⁶ / 1,992 · 10⁻⁷) = √5,02 = 2,24 m. Ebből két, a gyakorlat szempontjából döntő következmény adódik.

Csillapítás. z = 2,0 m mélységben a felszíni éves ingadozás e^(−2,0/2,24) = 0,41-szeresére csökken. Ha a felszíni éves lengés ±10 K egy 11 °C körüli éves átlag körül, akkor 2 m mélyen az ingadozás már csak ±4,1 K, azaz nagyjából 7 és 15 °C között mozog egész évben.
Fáziskésés. A késés szöge z/d = 0,893 rad, ami 0,893 / 2π · 365 = 51,9 nap, kerekítve mintegy hét-nyolc hét. A felszíni maximum július végén van, tehát a 2 m mélyen fekvő pincefal a saját éves maximumát csak szeptember közepén éri el — vagyis pontosan akkor a leghidegebb a külső levegőhöz képest, amikor a legmelegebb és legpárásabb levegő állna rendelkezésre a „szellőztetéshez”.

Mélység (m)	Csillapítási tényező e^(−z/d)	Éves ingadozás ±10 K felszíni lengésnél	Fáziskésés a felszínhez képest
0,5	0,80	±8,0 K	13 nap
1,0	0,64	±6,4 K	26 nap
1,5	0,51	±5,1 K	39 nap
2,0	0,41	±4,1 K	52 nap
3,0	0,26	±2,6 K	78 nap
10,0	0,01	gyakorlatilag állandó	—

d = 2,24 m csillapodási mélységgel számolva (a = 0,5 · 10⁻⁶ m²/s). Homokos, száraz talajon d nagyobb, telített agyagon kisebb; a helyszíni érték ettől ±30%-kal eltérhet. Saját számítás a Carslaw–Jaeger-féle féltér-megoldásból.

Ez az a fizikai ok, amiért a jelenség szinte kizárólag augusztusban és szeptemberben mutatkozik meg látványosan, és amiért a laikus magyarázat („beázott”, „felszívja a nedvességet”) gyakran téves. A fal nem azért nedves, mert vizet szív, hanem azért, mert hideg.

Két gyakorlati módosító tényezőt érdemes hozzátenni. Az egyik a szerkezet nedvességtartalma: a nedves falazat hővezetési tényezője lényegesen rosszabb a szárazénál, mert a víz hővezetése (kb. 0,6 W/(m·K)) mintegy 20–24-szerese a levegőének. Ezt az EN ISO 10456 nedvességi átszámítási együtthatói szabványosítják, és falazattípustól függően 30–70%-os λ-romlást is jelenthet. A nedves pincefal tehát erősebben csatolódik a talajhoz, azaz hidegebb marad — a nedvesség önmagát tartja fenn. A másik a hőtehetetlenség: a fenti féltér-megoldás a talajra vonatkozik, a falazat saját, néhány órás–egy napos fáziseltolása erre rárakódik, és a napi ingadozásból is kisimítja azt, ami a talajszűrőn átjutna.

3. A számítás: mikor visz be vizet a szellőztetés?

A telítési vízgőznyomás hőmérsékletfüggése a Magnus-alakú összefüggéssel írható le. A számításban a Sonntag-féle, az ITS-90 hőmérsékleti skálához illesztett együtthatókat használjuk, amelyek −45 és +60 °C között ±0,1% pontosságúak:

p_sat(θ) = 611,2 · exp( 17,62 · θ / (243,12 + θ) ) [Pa]

telítési vízgőznyomás, Magnus-alak Sonntag-féle együtthatókkal

Forrás: Sonntag, D. (1990), Zeitschrift für Meteorologie 70, 340–344

Miért nem a szabvány saját együtthatóival számolunk

Az MSZ EN ISO 13788:2013 szintén Magnus-alakot ad meg, de más együtthatókkal: 0 °C fölött psat = 610,5 · exp(17,269 · θ / (237,3 + θ)). A két képlet a jelen cikk hőmérséklet-tartományában alig tér el: 16,0 °C-on 1 814 Pa, illetve 1 817 Pa, ami a harmatpontban 0,1 K-nél kisebb különbséget okoz. A pontosabb, újabb Sonntag-együtthatókat használjuk; aki szabvány szerinti igazolást készít, a szabvány saját alakját írja be, és ugyanezt az eredményt kapja.

A harmatpont ennek inverze. Ha a tényleges vízgőznyomás pv = φ · psat(θ), és bevezetjük az L = ln(pv / 611,2) jelölést, akkor Td = 243,12 · L / (17,62 − L). Az abszolút vízgőztartalom pedig az ideálisgáz-törvényből: ν = pv / (Rv · T), ahol Rv = 461,5 J/(kg·K) a vízgőz specifikus gázállandója, T pedig a hőmérséklet kelvinben.

Számítási példa egy tipikus augusztusi napra

Vegyünk egy 2,0 m mélyen fekvő pincét, amelynek falfelülete augusztus közepén 16,0 °C. A telítési nyomás ezen a felületen psat(16) = 611,2 · exp(17,62 · 16 / 259,12) = 611,2 · e^1,088 = 1 814 Pa. Ez az a szám, amihez minden beáramló levegőállapotot hozzá kell mérni. Négy állapotot vetünk össze:

Levegőállapot	θ (°C)	φ (%)	p_v (Pa)	Harmatpont (°C)	ν (g/m³)	Felületi φ a 16,0 °C-os falon
A — nyári délután	28,0	65	2 451	20,8	17,6	kondenzáció (számított 135%)
B — párás nyári hajnal	16,0	92	1 669	14,7	12,5	92% — nincs kondenzáció, de penészzóna
C — hidegfront utáni éjszaka	12,0	75	1 050	7,7	8,0	58% — valódi szárítás
D — a bolygatatlan pincelevegő	17,0	75	1 450	12,5	10,8	80% — pontosan a küszöbön

Saját számítás a Magnus-alakú összefüggéssel; a felületi relatív páratartalom p_v / p_sat(16) = p_v / 1 814 Pa. A 135%-os érték nem valós állapot: azt jelzi, hogy a levegő a felülettel érintkezve a telítés fölé kerülne, tehát a többlet vízgőz kicsapódik.

Saját elemzésünk

A táblázat „A” sorában a 28 °C-os, 65%-os külső levegő harmatpontja 20,8 °C, ami 4,8 K-nel magasabb a 16,0 °C-os falfelületnél. Az ilyen levegő beengedése nem szárít, hanem kondenzátumot rak a falra. Ugyanennek a levegőnek a vízgőztartalma 17,6 g/m³, szemben a pincelevegő 10,8 g/m³-ével: minden kicserélt köbméter levegő 6,8 g többletvizet hoz be.

migszigeteles.hu saját számítás, Magnus-alakú telítési görbe Sonntag-féle együtthatókkal

Megjegyzésünk: Egy 40 m² alapterületű, 2,4 m belmagasságú pince légtérfogata 96 m³. Egyetlen teljes légcsere ezzel a levegővel 96 · 6,8 = 653 g, azaz mintegy 0,65 liter vizet visz be. Nyitott pinceablaknál óránként 2–4 légcsere reális; hat óra „szellőztetés” így 8–16 liter vízgőz-terhelést jelent. Ennek egy része a kilépő levegővel távozik, a maradék a hideg felületeken csapódik ki — a lecsapódott víz pedig már nem szellőztethető ki, csak elpárologtatható.

A hajnali szellőztetés sem automatikusan jó

A táblázat „B” sora egy párás, 16 °C-os hajnalt mutat: 12,5 g/m³ vízgőztartalommal ez a levegő még mindig nedvesebb a pincelevegőnél (10,8 g/m³), tehát ez sem szárít. Az általánosan terjesztett „nyáron hajnalban szellőztessen” tanács ezért félig igaz. A hajnal jó kiindulópont, de a döntést két számnak kell alátámasztania, nem a napszaknak.

4. Hol tipikus? Szerkezeti helyzetek, ahol a pincehatás fellép

A jelenség fellépéséhez két feltétel egyidejű teljesülése kell: a felület legyen tartósan a nyári külső harmatpont alatt, és a helyiség legyen összeköttetésben a külső levegővel. Ez a következő helyzetekben jellemző:

Talajban fekvő pince, tárolóhelyiség. A klasszikus eset. Minél mélyebb és minél kevésbé szigetelt a pince, annál erősebb. Kőfalas, nagy hőtehetetlenségű falazatnál (mészkő, tégla, döngölt fal) a leghangsúlyosabb.
Félig süllyesztett (szuterén) helyiség. Itt a fal alsó sávja talajhőmérsékletű, a felső sáv a külső levegőhöz közeli. Ilyenkor a penész jellemzően vízszintes sávban, a terepszint magasságában jelenik meg — ez diagnosztikai jel.
Északi tájolású földszinti helyiség, amely nyáron sosem kap napot. Falfelülete augusztusban is 18–20 °C körül maradhat, miközben a délutáni külső harmatpont 20–21 °C.
Kőfalas régi ház, vastag falazattal. A 60–90 cm vastag terméskő- vagy tömör téglafal fáziseltolása 12–20 óra nagyságrendű, hőtehetetlensége nagy, így a belső felület a nyári napi ingadozásból alig érez valamit. Ezt a fáziseltolást a falazat tömege és hővezetése adja, nem a felületképzés.
Hűtött vagy temperált raktár, borospince, hűtőkamra-előtér. Itt a hideg felület nem a talajtól, hanem a hűtéstől van, de a fizika azonos.
Vízszintes talajon fekvő padló, aljzatbeton — a talajhoz legszorosabban csatolt felület. Nem véletlen, hogy a nyári kondenzátum gyakran először a padlón vagy a padló melletti lábazati sávban jelenik meg.

5. A helyes szellőztetési időzítés

A helyes eljárás nem egy napszak, hanem egy feltételrendszer. Két kritériumot kell egyidejűleg teljesíteni:

Kritérium	Feltétel	Miért
1. Kondenzáció-kizárás	T<sub>d, külső</sub> < θ<sub>felület</sub> − 2 K	A 2 K biztonsági tartalék a felületi hőmérséklet térbeli szórását és a mérési hibát fedi le. Ha ez nem teljesül, a beáramló levegő valahol lecsapódik.
2. Szárítási feltétel	ν<sub>külső</sub> < ν<sub>belső</sub> − 1 g/m³	Ha a külső levegő abszolút vízgőztartalma nem alacsonyabb a belsőnél, a légcsere legfeljebb semleges. Az 1 g/m³ hiszterézis megakadályozza, hogy a vezérlés a küszöb körül kapcsolgasson.

Gyakorlatban ez általában azt jelenti, hogy a szellőztetési ablak hajnali 4 és 8 óra közé, illetve tartós hidegfront utáni éjszakákra esik, ősszel pedig kitágul. Július–augusztus derekán, tartós, párás anticiklonális időjárás alatt egyáltalán nem lesz alkalmas szellőztetési ablak — ilyenkor a helyes döntés a pince zárva tartása. Ezt a köztudat nehezen fogadja el, de a számok egyértelműek.

Automatizálás: harmatpont-differenciás vezérlés

A feladatra kereskedelmi forgalomban kapható harmatpont-differenciás szellőzésvezérlő. Ez két hőmérséklet–páratartalom-érzékelőből (egy kültéri, egy beltéri) számolja ki a két harmatpontot, és a beépített ventilátort csak akkor kapcsolja be, ha a különbség meghaladja a beállított küszöböt (jellemzően 3–5 K). Ugyanez összeállítható két olcsó digitális kombinált érzékelőből és egy egyszerű vezérlőből is. Fűtetlen pincénél ez a legjobb ár-érték arányú beavatkozás, mert a hibás emberi döntést kiiktatja. Fontos, hogy a beltéri érzékelő a leghidegebb zónába kerüljön, ne az ajtó mellé.

6. Mit mérjen, és mivel?

A pincehatás igazolásához három adat kell, és mindhárom megszerezhető néhány tízezer forintos műszerekkel.

Kültéri levegőállapot (θ, φ) — ebből számítható a külső harmatpont. Egy kalibrált digitális hő- és páramérő elegendő; az olcsó kapacitív érzékelők jellemző hibája ±3% relatív páratartalom, ami harmatpontban ±0,5 K körüli bizonytalanságot okoz. A mérőt árnyékban, a szellőzőnyílás közelében helyezze el.
Beltéri levegőállapot (θ, φ) — ebből számítható a belső harmatpont és az abszolút vízgőztartalom. Több pontban mérjen: a pince nem homogén, a padló melletti réteg hűvösebb és nedvesebb.
A leghidegebb falfelület hőmérséklete — ez a legkritikusabb, és ezt mérik a legrosszabbul. A helyes eszköz kontakt (érintéses) felületi hőmérő vagy a falfelülethez rögzített, hőszigetelő ragasztószalaggal letakart érzékelő. Infravörös hőmérő csak fenntartásokkal használható, lásd alább.

A mérés minimális hossza két hét, óránkénti rögzítéssel — ennyi kell ahhoz, hogy legalább egy front átvonulása és egy tartós, párás időszak is beleessen. Egyetlen pillanatnyi leolvasás nem diagnózis: a pincehatás időbeli lefutás, nem állapot.

Miért téveszthet az infravörös hőmérő, ha a felület alacsony emissziójú

Az infravörös hőmérő nem hőmérsékletet mér, hanem sugárzási teljesítményt, és abból számol vissza egy beállított emissziós tényezővel (ε). A készülékek gyári alapbeállítása jellemzően ε = 0,95, ami vakolt, festett, ásványi felületekre helyes. Ha viszont a felület valóban alacsony emissziójú, a mérés komolyan téved, mert a detektált jel nagy részét a környezetről visszavert sugárzás adja.

A gyártó állítása

A MIG-Exterior normál emissziója ε = 0,30, a MIG Interior ε = 0,28, a MIG Antimicrobial ε = 0,15; ezekkel szemben a durva vakolat 0,89, a tégla 0,90, a beton 0,91, a mészkő 0,92.

MIG mbH műszaki anyag: „Variation of emissivity / Condensation Moisture” adatlap (a forrásanyag „Mérnököknek” mappájában)

Megjegyzésünk: Ezekhez az emissziós értékekhez nem tartozik nyilvános, akkreditált félgömbi emissziómérés (EN 15976 vagy ASTM C1371 szerint), és a gyártó saját dokumentumai három különböző számot közölnek a termékcsalád tagjaira. Mérésünk vagy erre vonatkozó független jegyzőkönyvünk nincs. Anyagfizikailag az érték kérdéses: a bevonatban röntgendiffrakcióval azonosított ásványok (kalcit, dolomit, rutil, wollastonit, diopszid) erős abszorpciós sávokkal rendelkeznek a 7–14 µm-es tartományban, ahol szobahőmérsékleten a hősugárzás csúcsa van, és nemfémes ásványi rétegeknél ε ≈ 0,9 a tipikus. A mérési gyakorlat szempontjából ez nem elméleti kérdés: ha az ε ténylegesen 0,3 alatt van, az infravörös hőmérő rossz értéket ad; ha viszont ásványi felületre jellemző 0,9 körül, akkor jól mér. A kontakt hőmérő mindkét esetben helyes eredményt ad, ezért azt javasoljuk.

16,0 °C helyett 21,7 °C

egy ε = 0,28 emissziójú, 16,0 °C-os felület látszólagos hőmérséklete ε = 0,95-re állított infravörös hőmérőn, 24 °C-os környezetben

Forrás: saját számítás a Stefan–Boltzmann-törvényből: L = ε·σ·T_s⁴ + (1−ε)·σ·T_r⁴

A levezetés: σ = 5,67 · 10⁻⁸ W/(m²K⁴), a felület Ts = 289,15 K, a környezet Tr = 297,15 K. A detektált sugárzás L = 0,28 · 396,3 + 0,72 · 442,1 = 429,2 W/m². A készülék ebből ε = 0,95-tel számol vissza, így Tlátszólagos = [(429,2 − 0,05 · 442,1) / (0,95 · σ)]^0,25 = 294,85 K = 21,7 °C. A hiba +5,7 K, és — ez a lényeg — a veszélyes irányba téveszt: a valóságban kondenzációra hajlamos falat biztonságosnak mutatja. Ezért kell kontakt hőmérő, vagy ismert emissziójú (ε ≈ 0,95) matt ragasztószalag a mérési pontra. Ugyanez a hiba a másik irányba is működik: ha a környezet hidegebb a falnál, az infravörös hőmérő a valósnál alacsonyabb felületi hőmérsékletet mutat, és fölöslegesen riaszt.

Nyári kondenzációnál a méréssel kell kezdeni, nem a termékkel. Felmérésünk során rögzítjük a kültéri és beltéri levegőállapotot, a leghidegebb felületi hőmérsékleteket, és megmondjuk, hogy az adott helyiségben szellőztetés-vezérlés, gépi páramentesítés vagy szerkezeti beavatkozás a helyes út — akkor is, ha ez nem a mi termékünk.

Helyszíni felmérést kérek

7. Páramentesítő gép: mikor van értelme és mikor pénzkidobás

A gépi páramentesítés valós és gyakran indokolt eszköz, de két gyakori hiba teszi eredménytelenné: rossz típus választása hideg helyiségbe, és a nyitva hagyott ablak.

A két géptípus fizikája

Jellemző	Kompresszoros (kondenzációs)	Adszorpciós (szorpciós rotoros)
Működési elv	a levegőt a harmatpontja alá hűtött elpárologtatón vezeti át, a víz kicsapódik	higroszkópos rotor (szilikagél, zeolit) köti meg a vízgőzt, a rotort meleg levegő regenerálja
Hasznos hőmérséklet-tartomány	kb. 15 °C fölött; alatta az elpárologtató jegesedik, a gép leolvasztási ciklusokba megy	kb. 1 °C-tól; a teljesítmény alig hőmérsékletfüggő
Névleges adat megadási pontja	jellemzően 30 °C / 80% relatív páratartalom	jellemzően 20 °C / 60% relatív páratartalom
Tényleges vízkivonás 16 °C / 80%-on	a névleges érték kb. 25–40%-a	a névleges érték kb. 80–100%-a
Fajlagos energiafogyasztás	kedvező körülmények között 0,3–0,6 kWh/liter	0,6–1,0 kWh/liter
Melléhatás	mérsékelt hőleadás	a kilépő levegő 8–12 K-nel melegebb, ami hűvös pincében előny
Jellemző alkalmazás	lakótér, fürdő, 18 °C fölött	pince, garázs, hűtött raktár, 15 °C alatt

Kereskedelmi adatlapokon szokásos nagyságrendek; a konkrét gép adatlapja mindig felülírja ezeket. A táblázat nem egyetlen mérésből származik.

A leggyakoribb hiba: 20 literes gép egy 14 °C-os pincében

A „20 liter/nap” felirat a 30 °C / 80%-os névleges pontra vonatkozik. Ugyanez a kompresszoros gép egy 14 °C-os, 80%-os pincében gyakran 3–5 liter/napot ad, és a leolvasztási ciklusokkal az idő jelentős részét fűtéssel tölti. A helyes döntés ilyen hőmérsékleten adszorpciós gép, akkor is, ha az azonos vízkivonásra drágább üzemeltetni. Vásárlás előtt kérje el a gyártótól a teljesítménygörbét, ne a névleges egyetlen számot.

Mikor pénzkidobás

Ha a helyiség nincs légtömören lezárva. A fenti számítás szerint egyetlen légcsere nyári délutáni levegővel 0,65 liter vizet hoz be egy 96 m³-es pincébe. Egy 3–5 liter/napot teljesítő gép ellen 5–8 légcsere naponta már bőven elég a semlegesítéshez. Páramentesítés mellett szellőztetni önellentmondás.
Ha folyékony vízforrás van jelen. Hiányzó vagy sérült vízszintes talajnedvesség elleni szigetelés, kapilláris felszívódás, hibás lefolyó vagy csapadékbevezetés, magas talajvízszint esetén a gép a talajvizet párologtatja és szárítja folyamatosan. Ez határtalan energiafogyasztás. A megkülönböztetés egyszerű: kapilláris felszívódásnál a nedvesség a padlótól felfelé, jellemzően 0,5–1,5 m magas sávban jelenik meg, és télen is ott van; nyári kondenzációnál a nedvesség a leghidegebb felületeken, jellemzően a padlón és a talaj felőli falszakaszokon jelenik meg, és télen eltűnik. Kétes esetben Darr-mintavétel (fúrópor tömegszázalékos nedvességtartalma) dönt.
Ha a probléma évi néhány hétre korlátozódik. Ilyenkor a harmatpont-differenciás szellőzésvezérlés töredékéért megoldja ugyanezt.
Ha a helyiség nagy, nyitott, több légtérrel közlekedő. Egy 96 m³-es zárt pincében egy gép hatásos; egy nyitott lépcsőházzal összefüggő pincerendszerben a gép a teljes épület páráját szívja.

8. A szerkezeti megoldás: mit tud és mit nem tud egy felületi bevonat?

Ez a szakasz azt tisztázza, hol van egy páraáteresztő, vékonyrétegű felületi bevonatnak — beleértve az általunk forgalmazott MIG-ESP Interior terméket — valós helye a nyári kondenzáció kezelésében, és hol nincs. Az őszinte válasz kétirányú, és a fontosabb fele a korlát.

Amit a bevonat nem tud: nem melegíti fel a hideg falfelületet

Saját elemzésünk

Egy 0,4–0,6 mm száraz rétegvastagságú felületi bevonat hőellenállása a gyártó saját rétegtáblájában szereplő λ ≈ 0,16 W/(m·K) mellett R = d/λ = 0,0005 / 0,16 = 0,003 m²K/W. Egy 0,5–1,0 m²K/W hőellenállású pincefalon ez 0,3–0,6% hozzájárulás. Ekkora réteg a felületi hőmérsékletet mérhető mértékben nem emeli meg, ezért a nyári kondenzáció alapokát — hogy a felület a külső harmatpont alatt van — nem szünteti meg.

migszigeteles.hu saját számítás a gyártói WUFI-rétegtáblában szereplő λ-értékből

Megjegyzésünk: Fontos pontosítás: a terméknek nincs deklarált hővezetési tényezője. A CE-teljesítménynyilatkozat a hővezetési tényezőnél NPD-t (nincs meghatározott teljesítmény) deklarál, ezért a termék a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti energetikai számításba hőszigetelő rétegként nem vihető be, és mi ilyen beszámítást nem javaslunk. A fenti 0,16 W/(m·K) a gyártó saját belső számítási táblájából származó nagyságrend, amelyet itt kizárólag annak megmutatására használunk, hogy a réteg hőellenállása elhanyagolható. Ugyanez a 0,003 m²K/W szerepel a gyártó saját, Indotec-féle számítási jegyzőkönyvében is: ott a kimutatott 0,752 m²K/W hőellenállás-növekményből 0,003, azaz 0,4% származik magából a bevonatrétegből, a maradék a felületi hőátadási ellenállás felvételének megváltoztatásából.

Adatalapú ábra — a számok forrása alább

A telítési gőznyomás görbéje, a harmatponttal és a penészküszöbbel

12,9 °C alatt — kondenzáció: folyékony víz a felületen
12,9–16,4 °C — penészkockázat kondenzáció nélkül is
16,4 °C fölött — a felület melletti páratartalom 80% alatt

A kék görbe azt mutatja, mennyi vízgőzt bír el a levegő az adott hőmérsékleten. A szoba levegőjének gőznyomása vízszintes vonal: ahol ez a telítési görbét metszi, ott van a harmatpont. A penészgomba viszont már a 80%-os görbénél elindul — vagyis több fokkal a kondenzáció előtt. Ezért nem a harmatpont a méretezési küszöb.

Forrás: Magnus-formula víz felett (psat = 610,5 · e^(17,269·θ / (237,3+θ))); a 80%-os csírázási küszöb az MSZ EN ISO 13788 szerinti méretezési kritérium. Bemenet: 21 °C, 60% beltéri levegő.

Amit sehol nem szabad állítani

Nem állítjuk, és Ön se fogadja el senkitől, hogy egy felületi bevonat a belső falfelület melegen tartásával penészt előz meg. A hőátadás fizikája ezzel ellentétes: a felületi hőátadási ellenállás minden növelése hűti, nem melegíti a belső felületet. Nem állítunk továbbá penészirtó, gombaölő, fertőtlenítő vagy antimikrobiális hatást — ilyen állítás az 528/2012/EU biocid rendelet hatálya alá vonná a terméket. A „MIG-ESP Interior Anti-Microbial” gyártói terméknév önmagában nem jogosít fel semmilyen biocid hatás állítására, és mi ilyet nem is állítunk. A helyes megfogalmazás az, hogy a páraáteresztő, nedvességet nem záró felületképzés csökkentheti a penészképződés esélyét, ha a nedvességforrás egyébként megszűnik.

Amit a bevonat tud: nem zárja el a falszerkezetet

A nyári kondenzációval küzdő pincékben a leggyakoribb súlyosbító hiba a diffúziógátló felületképzés — diszperziós falfesték, olajfesték, bitumenes bevonat, cementes vízzáró kence a fal belső oldalán. Ez a bejutott nedvességet a falban tartja, és a lehulló festékréteg alatt teremt penészre alkalmas mikroklímát. Itt van a páraáteresztő felületképzésnek valós, dokumentált szerepe.

Forrásdokumentum

MIG-ESP Interior Anti-Microbial DSIP — teljesítménynyilatkozat

MIG Material Innovative Gesellschaft mbH, Am Grarock 3, D-33154 Salzkotten · 2022 · Nr. MIG-2022-09-27 ESP-03; harmonizált szabvány: EN 15824:2017; a teljesítmény állandóságának értékelési rendszere: 3. rendszer, a tűzvédelmi viselkedésre; notifikált testület: Prüfinstitut Hoch, Fladungen, azonosító szám 1508; vizsgálati jelentés: KB-Hoch-220594-2

Deklarált teljesítmények: vízgőz-áteresztés s_d = 0,06 m ± 0,02 m; vízfelvétel < 0,5 kg/(m²·h^0,5); tapadószilárdság ≥ 0,3 MPa; tűzvédelmi osztály B-s1,d0; tartósság (fagyállóság) NPD; hővezetési tényező NPD; veszélyes anyagok NPD. Rendeltetés a nyilatkozat szerint: „vékonyréteg szigetelővakolat szerves kötőanyagokkal, beltéri használatra falakon, pilléreken, födémeken vagy hasonlókon”.

Nyitott kérdés

A nyilatkozat rendeltetési szövege a terméket „szerves kötőanyagú vékonyréteg szigetelővakolatként” írja le, és harmonizált szabványa, az EN 15824:2017, a szerves kötőanyagú kültéri vakolatok és beltéri simítóvakolatok szabványa — miközben a termék kereskedelmi bemutatása ásványi kötésű bevonatként hivatkozik rá. A kötőanyag-rendszer pontos összetételére vonatkozó adatot a rendelkezésünkre álló dokumentumokban nem találtunk.

MIG mbH teljesítménynyilatkozat, Nr. MIG-2022-09-27 ESP-03, EN 15824:2017 — saját olvasat

Megjegyzésünk: A megkülönböztetés nem szőrszálhasogatás: a kötőanyag dönti el a felületképzés UV- és lúgállóságát, öregedését és a régi, meszes vakolatokkal való összeférhetőségét. Ugyanígy megjegyzendő, hogy a rendeltetési szövegben szereplő „szigetelővakolat” szó nem deklarált teljesítmény: ugyanabban a nyilatkozatban a hővezetési tényezőnél NPD szerepel, azaz hőtechnikai teljesítményt a gyártó nem deklarál. A két adat együtt olvasandó.

A gyártó állítása

Az s_d-érték (vízgőz-diffúzióval egyenértékű légrétegvastagság) 0,06 m ± 0,02 m, ami a DIN 4108-3 besorolása szerint diffúzióra nyitott felületképzés (s_d < 0,5 m). A kültéri változatnál (MIG-ESP Exterior DSIP, DoP Nr. MIG-2022-09-14 ESP-02) s_d = 0,05 m ± 0,02 m, a vízfelvétel pedig < 0,1 kg/(m²·h^0,5), ami az EN 1062-3 szerinti W3 (alacsony vízfelvételű) osztály.

MIG mbH teljesítménynyilatkozatok, 2022. 09. 14. és 2022. 09. 27., EN 15824:2017

Megjegyzésünk: Ez a két szám a termék legjobban dokumentált páratechnikai adata, mert CE-teljesítménynyilatkozatban deklarált, gyártói felelősségvállalás mellett. Ami hiányzik: az MSZ EN ISO 15148 szerinti kapilláris vízfelvételi együttható (A_w), az MSZ EN ISO 12571 szerinti nedvességtárolási függvény és az összehasonlítás egy közönséges páraáteresztő mészfestékkel. Ezek nélkül azt lehet állítani, hogy a bevonat páraáteresztő — azt nem, hogy másnál jobban szárít.

Az sd-értékből visszaszámolható a vízgőz-diffúziós ellenállási tényező: μ = sd / d = 0,06 / 0,0005 = 120 (a 0,4–0,6 mm-es rétegvastagság-tartományban μ = 100–150). Ez ásványi vakolatokra jellemző nagyságrend. A gyakorlati jelentése a Fick-törvényből adódó páraáramsűrűségen látszik: g = δ0 · Δp / sd, ahol δ0 ≈ 2,0 · 10⁻¹⁰ kg/(m·s·Pa) a nyugvó levegő vízgőz-áteresztő képessége 20 °C-on. Δp = 500 Pa nyomáskülönbség mellett g = 2,0 · 10⁻¹⁰ · 500 / 0,06 = 1,67 · 10⁻⁶ kg/(m²·s) = 144 g/(m²·nap). Ugyanez egy sd = 1,0 m-es diszperziós festékrétegen 8,6 g/(m²·nap), azaz tizenhetedannyi.

Felületképzés	s_d (m)	Besorolás (DIN 4108-3)	Páraáram Δp = 500 Pa-nál
Mészfesték, szilikátfesték	kb. 0,01–0,05	diffúzióra nyitott	173–864 g/(m²·nap)
MIG-ESP Exterior DSIP (DoP ESP-02)	0,05 ± 0,02	diffúzióra nyitott	124–288 g/(m²·nap)
MIG-ESP Interior Anti-Microbial DSIP (DoP ESP-03)	0,06 ± 0,02	diffúzióra nyitott	108–216 g/(m²·nap)
Diszperziós (akril) beltéri falfesték	kb. 0,1–1,0	diffúzióra nyitott / diffúziógátló	8,6–86 g/(m²·nap)
Alkid-, olaj- vagy zománcfesték	kb. 1–10	diffúziógátló	0,9–8,6 g/(m²·nap)
Bitumenes bevonat, PE párazáró fólia	2 – 100 fölött	diffúziógátló, illetve párazáró	4,3 g/(m²·nap) alatt

A DIN 4108-3 besorolása: s_d < 0,5 m diffúzióra nyitott; 0,5 ≤ s_d ≤ 1 500 m diffúziógátló; s_d > 1 500 m párazáró. A páraáram saját számítás: g = δ₀ · Δp / s_d, δ₀ = 2,0 · 10⁻¹⁰ kg/(m·s·Pa). A mészfesték és a diszperziós festék s_d-tartománya irodalmi nagyságrend, nem egyetlen termék mért adata.

A táblázat azt is megmutatja, mit nem szabad kiolvasni belőle: a MIG-ESP Interior sd-értéke ugyanabba a nagyságrendbe esik, mint egy jó mészfestéké, sőt annak felső határánál valamivel nagyobb. A diffúziós nyitottság tehát deklarált és igazolt tulajdonság — de nem kivételes tulajdonság. Az az állítás, hogy ez a felületképzés a többi diffúzióra nyitott felületképzésnél jobban szárítja a falat, a rendelkezésre álló adatokból nem következik, és mi nem is állítjuk.

Kapillaraktív belső oldali hőszigetelés — a valódi szerkezeti válasz

Ha a pincefal felületi hőmérsékletét ténylegesen emelni kell, ahhoz vastagság kell, nem bevonat. A kapillaraktív (kapilláris aktivitású) belső oldali hőszigetelés az az anyagcsalád, amelyben a folyadékfázisú kapilláris visszavezetés a szoba felé nagyobb, mint a befelé irányuló diffúziós páraáram — így a szigetelés és a fal határfelületén keletkező kondenzátumot az anyag visszaszívja és elpárologtatja, párazáró réteg alkalmazása nélkül. Tipikus képviselői a kalcium-szilikát lapok (λ ≈ 0,05–0,07 W/(m·K), μ ≈ 3–6, Aw ≈ 1,0–1,5 kg/(m²·h^0,5)) és a kapillaraktívra beállított pórusbeton táblák, jellemzően 25–80 mm vastagságban.

A vonatkozó tervezési előírás a WTA 6-5 irányelv, amely a belső oldali hőszigetelésre legalább 250 g/(m²·év) kiszáradási tartalékot (Trocknungsreserve) követel meg: ennyivel több nedvességnek kell éves mérlegben távoznia a szerkezetből, mint amennyi bejut. Ez az a mutató, amit egy pincefal belső oldali kezelésének tervlapján szerepeltetni kell — nem az U-érték. Érdemes megjegyezni, hogy a gyártó saját, WUFI-alapú számítási jegyzőkönyvei ezt a mutatót ki is számolják: az Indotec-jegyzőkönyvben a MIG-ESP Interior belső oldali alkalmazása mellett 416 g/(m²·év) kiszáradási tartalék szerepel, ami a WTA-küszöb fölött van.

Nyitott kérdés

A gyártói WUFI-jegyzőkönyvekben szereplő 416 g/(m²·év) kiszáradási tartalék önmagában nem igazolja, hogy a bevonat javítja a szerkezet kiszáradását. A számított kiszáradási tartalék döntően a mögöttes falszerkezet és a peremfeltételek függvénye; ahhoz, hogy a bevonat hozzájárulása kimutatható legyen, ugyanezt a szerkezetet egy referencia-felületképzéssel (páraáteresztő mészfesték) is végig kellene számolni azonos peremfeltételekkel. Ilyen összehasonlító jegyzőkönyvet a rendelkezésünkre álló gyártói korpuszban nem találtunk.

migszigeteles.hu — a rendelkezésre álló gyártói WUFI-jegyzőkönyvek átnézése alapján

Megjegyzésünk: A gyártó egy másik anyagában szerepel egy összehasonlítás („Comparison of total water content in building components”), amely diszperziós festék és MIG-ESP Exterior között 4,2 kg/m²-ről 1,6 kg/m²-re csökkenő teljes víztartalmat mutat, „39% vízcsökkenés” felirattal. A megadott két szám valójában 62%-os csökkenést jelentene; a felirat és az adatok nem egyeztethetők össze, és a mögöttes szimuláció peremfeltételei nincsenek közölve. Ezt az adatot ezért nem használjuk állításként.

Ahol a bevonatnak akkreditált mérésre támaszkodó, valós szerepe van: kívül

Egy dolgot érdemes leszögezni: a pincehatás elleni küzdelemben a bevonat kültéri alkalmazása erősebb érv, mint a beltéri. A lábazat, a terepszint fölötti falszakasz és a tető nyári felmelegedésének csökkentése közvetlenül csökkenti a szerkezetbe táplált hőt és a nyári nedvességmozgást.

0,965–0,980 (500–1 000 nm), 0,927–0,964 (1 100–1 600 nm) és 0,64–0,88 (1 750–2 500 nm)

féltérbeli spektrális napsugárzás-visszaverés a MIG-ESP Außen mintán

Forrás: MFPA Weimar (Materialforschungs- und -prüfanstalt an der Bauhaus-Universität Weimar), Prüfbericht Nr. B 21.15.223.01, Agilent Cary 5000 spektrométer + DRA 2500 integráló gömb

Akkreditált mérés

A bevonat a napsugárzás energiájának túlnyomó részét hordozó 500–1 600 nm-es hullámhossz-sávban 0,93–0,98 közötti féltérbeli reflexiót mutat; a hosszabb hullámhosszú, 1 750–2 500 nm-es sávban a mért reflexió 0,64–0,88.

MFPA Weimar, Prüfbericht Nr. B 21.15.223.01

Megjegyzésünk: Ez a termékkorpusz egyetlen akkreditált teljesítménymérése, és egyben a legerősebb adata. Következménye a kültéri felület nyári hőmérsékletének jelentős csökkenése — felületi hőmérsékletként kommunikálva ez védhető állítás. Energetikai megtakarításra, U-értékre vagy hőszigetelő teljesítményre ebből következtetést nem vonunk le. A nemzetközi „cool roof” minősítéshez szokásos, összesített ASTM E903 / C1549 reflektancia- és ASTM E1980 SRI-értéket a rendelkezésünkre álló dokumentumok nem tartalmazzák.

Független forrás

Az infravörös tartományban reflektáló, alacsony emissziójú kültéri bevonat csökkenti az éjszakai kisugárzás miatti felületi páralecsapódást: hasonló bevonaton mérve a kondenzációs idő 13%-kal, kelvin-órában kifejezve 28%-kal csökkent, a kondenzátum mennyisége 10–25 g/m²-ről gyakorlatilag nullára esett.

Fraunhofer-Institut für Bauphysik (IBP) mérése, ismertetve a BINE Informationsdienst „low-e coatings” tájékoztatójában

Megjegyzésünk: Ez kültéri hatás, és nem az itt tárgyalt terméken mérték, hanem hasonló jellegű bevonaton. Beltéren a fizika iránya ellentétes, ezért ezt az érvet belső oldali alkalmazásra nem szabad átvinni.

A gyártó magyar nyelvű animációja a DHMb (Double Hybrid Membrane) elnevezésű rétegszerkezetet mutatja be: a film két, eltérő funkciójú membránrétegként jelenik meg, és az animáció azt szemlélteti, ahogyan a vízgőzmolekulák a mikropórusokon áthaladnak, míg a napsugárzás és az infravörös sugárzás visszaverődik a felületről. A videó nézőjének két dolgot érdemes tudnia. Egyrészt: a diffúziós nyitottság, amit az animáció szemléltet, valóban dokumentált — a CE-teljesítménynyilatkozat sd = 0,06 m ± 0,02 m értéke pontosan ezt deklarálja. Másrészt: a videó pórusszintű magyarázata (a 27–71 nm-es pórusméret és az 58% fölötti porozitás, valamint az ebből levezetett Knudsen-effektus) mérési jegyzőkönyvvel nincs alátámasztva. A bizonyítékként hivatkozott siegeni egyetemi jegyzőkönyv röntgendiffrakciós fázisvizsgálatot (XRD) és pásztázó elektronmikroszkópos felvételeket tartalmaz — ezekből pórusméret-eloszlás nem vezethető le, ahhoz BET-gázadszorpciós vagy higanyos porozimetriás mérés kellene. Az animációt tehát a termék bemutatásaként érdemes nézni, nem bizonyítékként.

9. Mit tegyen? A beavatkozások sorrendje

A helyes sorrend az olcsóbb és biztosabb beavatkozásoktól halad a drágább és szerkezetbe nyúlók felé. A lépéseket ne cserélje fel: a 4. lépés a 2. nélkül elvégezve pénzkidobás.

Mérjen két hétig. Kültéri és beltéri hő- és páramérő, plusz kontakt felületi hőmérséklet a leghidegebb ponton. Ha a külső harmatpont rendszeresen a felületi hőmérséklet fölött van, a diagnózis megvan. Ez a lépés 20–40 ezer forintból elvégezhető, és megspórolhat egy hibás félmilliós beavatkozást.
Zárja ki a folyékony vízforrást. Talajnedvesség elleni vízszintes szigetelés állapota, csapadékvíz-elvezetés, ereszcsatorna, terepszint lejtése az épülettől el, esetleges csőhiba. Ha a fal télen is nedves, itt a hiba, és semmilyen szellőztetés vagy páramentesítő nem fogja megoldani.
Vezérelje a szellőztetést, ne a napszakot kövesse. Harmatpont-differenciás vezérlés, vagy manuálisan az 5. szakasz két kritériuma alapján. Július–augusztus párás időszakában a helyes döntés gyakran az, hogy nem szellőztet.
Ha az előzők után is 80% fölött marad a felületi relatív páratartalom, jöhet gépi páramentesítés. 15 °C alatti helyiségben adszorpciós géppel, zárt nyílászárókkal, higrosztátra kötve.
Ha a felületi hőmérsékletet kell emelni, az vastagságot igényel. Kapillaraktív belső oldali hőszigetelés a WTA 6-5 szerint, 250 g/(m²·év) kiszáradási tartalék igazolásával, vagy — ahol hozzáférhető — kívülről végzett talajnedvesség elleni szigetelés és lábazati hőszigetelés.
A felületképzést utoljára válassza, és diffúzióra nyitottat válasszon. Ha az 1–5. lépés megvolt, a felületnek olyannak kell lennie, amely nem zárja el a falat: sd < 0,5 m, alacsony vízfelvétel, jó tűzvédelmi osztály. A MIG-ESP Interior deklarált sd = 0,06 m-es és B-s1,d0 osztályú felületképzésként ide illeszkedik — de mint felületképzés, nem mint a nedvességprobléma megoldása.

Mit kérdezzen a kivitelezőtől

Négy kérdés, amelyre a válaszból megítélhető a felkészültség. (1) „Megmérte a leghidegebb falfelület hőmérsékletét, és mivel?” — ha infravörös hőmérőt mond, kérdezzen rá, milyen emissziós tényezőt állított be. (2) „Mennyi a javasolt felületképzés s_d-értéke, és melyik teljesítménynyilatkozatban szerepel?” — a válasznak egy számnak és egy dokumentumazonosítónak kell lennie. (3) „Mekkora éves kiszáradási tartalékot ad a javasolt rétegrend, és milyen szimulációval számolta?” — belső oldali hőszigetelésnél ez a döntő szám, és a WTA 6-5 szerint legalább 250 g/(m²·év). (4) „Deklarált-e a javasolt termék hővezetési tényezője?” — ha a teljesítménynyilatkozaton NPD szerepel, a termék energetikai számításba nem vihető be, függetlenül attól, mit ígér a prospektus.

Összefoglalás

A nyáron penészesedő fal jelensége mögött a legtöbb esetben nem beázás és nem felszívódó talajnedvesség áll, hanem az, hogy a talajhőmérsékleten maradt falfelület a meleg, párás külső levegő harmatpontja alatt van. A talajhőmérséklet fáziskésése — 2 m mélyen mintegy 52 nap — miatt a helyzet éppen augusztus–szeptemberben a legrosszabb. A döntést két szám hozza meg: a beáramló levegő harmatpontja és a leghidegebb felület hőmérséklete. Ha az előbbi magasabb, a szellőztetés vizet visz be, méterköbönként több grammot; egy közepes pincénél légcserénként fél liter nagyságrendben. Penészhez ráadásul nem kell látható kondenzátum: körülbelül 80%-os felületi relatív páratartalom már elegendő.

A beavatkozási sorrendben a mérés az első, a folyékony vízforrás kizárása a második, a vezérelt szellőztetés a harmadik. Gépi páramentesítés hűvös helyiségben csak adszorpciós típussal és zárt nyílászárókkal működik. Felületi hőmérséklet-emelést csak vastagság ad: kapillaraktív belső oldali hőszigetelés, a WTA 6-5 szerinti kiszáradási tartalék igazolásával. Egy 0,4–0,6 mm-es felületi bevonat — a miénket is beleértve — ebben a láncban a felületképzés szerepét tölti be: a deklarált sd = 0,06 m ± 0,02 m és a B-s1,d0 tűzvédelmi osztály értékes tulajdonságok, mert nem zárják el a falat és nem terhelik a tűzvédelmi mérleget — de a nyári kondenzáció okát nem szüntetik meg, hővezetési tényezőjük nincs deklarálva, és ilyet nem is állítunk. A tervlapra az kerüljön, ami igazolható: a felületi hőmérséklet, a harmatpont-lefutás, az sd-érték a dokumentumazonosítóval, és a kiszáradási tartalék.

Gyakori kérdések

Miért lesz penészes a fal nyáron, amikor épp nem is fűtünk?

Mert a nyári penészedés oka fordított a télihez képest. Télen a hideg külső levegő hűti le a belső felületet, és a fűtött szoba párája csapódik ki rajta. Nyáron a levegő a meleg oldal: a 26–30 °C-os, párás külső levegő 20–21 °C-os harmatponttal érkezik egy olyan helyiségbe, ahol a fal a talajhőmérséklet miatt 14–17 °C. A vízgőz a hideg falon kondenzálódik. A talaj hőmérséklete 2 m mélyen mintegy 52 nap késéssel követi a felszínét, ezért a helyzet éppen augusztus–szeptemberben a legrosszabb. Penészhez ráadásul nem kell látható kondenzátum: körülbelül 80%-os felületi relatív páratartalom már elegendő — az MSZ EN ISO 13788:2013 is ezt a 0,8-es kritikus felületi nedvességet használja alapértelmezésként.

Tényleg rossz, ha nyáron kiszellőztetem a pincét?

Ha a külső levegő harmatpontja magasabb a falfelület hőmérsékleténél, akkor igen. Példa: 28 °C-os, 65% relatív páratartalmú levegő harmatpontja 20,8 °C és vízgőztartalma 17,6 g/m³; egy 16 °C-os falfelületű pince levegője 17 °C-on és 75%-on 10,8 g/m³. Minden kicserélt köbméter levegő 6,8 g többletvizet hoz be. Egy 96 m³-es pincében ez légcserénként mintegy 0,65 liter víz. Nyitott pinceablaknál óránként 2–4 légcsere reális, tehát hat óra „szellőztetés” 8–16 liter páraterhelést jelent. Tartós, párás nyári időben a helyes döntés a pince zárva tartása.

Mikor szabad mégis szellőztetni?

Két feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Első: a külső levegő harmatpontja legalább 2 K-nel legyen a leghidegebb falfelület hőmérséklete alatt — ez zárja ki a lecsapódást. Második: a külső levegő abszolút vízgőztartalma legalább 1 g/m³-rel legyen alacsonyabb a belsőnél — csak így visz ki vizet a légcsere. Gyakorlatban ez jellemzően hajnali 4 és 8 óra közé, illetve hidegfront utáni éjszakákra esik, de nem automatikusan: egy párás, 16 °C-os hajnal 12,5 g/m³-es levegője még mindig nedvesebb lehet a pincelevegőnél. A megbízható megoldás egy harmatpont-differenciás szellőzésvezérlő, amely két érzékelőből számol, és csak a megfelelő órákban indítja a ventilátort.

Megoldja-e a problémát egy páramentesítő gép?

Csak akkor, ha zárt nyílászárók mellett üzemel, és nincs folyékony vízforrás a szerkezetben. Két további megkötés van. Az egyik a géptípus: a kompresszoros (kondenzációs) gépek körülbelül 15 °C alatt jegesednek, és egy 14 °C-os pincében a névleges 20 liter/napból gyakran csak 3–5 liter marad; ilyen hőmérsékleten adszorpciós (szorpciós rotoros) gép a helyes választás, amely 1 °C-ig alig veszít teljesítményéből. A másik a nedvességforrás: ha a fal télen is nedves, akkor kapilláris felszívódásról vagy szigetelési hibáról van szó, és a gép a talajvizet fogja szárítani, korlátlan energiafogyasztással. Ilyenkor a szigetelést kell rendbe tenni, nem gépet venni.

Segít-e a nyári penészen egy vékonyréteg bevonat a pince belső falán?

A felületi hőmérséklet emelésére nem. Egy 0,4–0,6 mm-es bevonat hőellenállása a gyártó saját belső rétegtáblájának λ ≈ 0,16 W/(m·K) adatával számolva R = 0,003 m²K/W, ami egy 0,5–1,0 m²K/W-os pincefalon 0,3–0,6% hozzájárulás — ez a felületi hőmérsékletet mérhetően nem emeli. A CE-teljesítménynyilatkozat ráadásul a hővezetési tényezőnél NPD-t (nincs meghatározott teljesítmény) deklarál, tehát a termék a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti energetikai számításba nem vihető be. Amit a felületképzés valóban tud: nem zárja el a falat. A MIG-ESP Interior deklarált s_d-értéke 0,06 m ± 0,02 m (DoP MIG-2022-09-27 ESP-03), ami a DIN 4108-3 szerint diffúzióra nyitott — szemben egy olaj- vagy zománcfestékkel, amely a nedvességet a falban tartja. A nedvességforrás megszüntetése után tehát helyes felületképzés, és csökkentheti a penészképződés esélyét, de a nyári kondenzáció okát nem szünteti meg.

Miért nem használható az f_Rsi mutató a nyári penészkockázat igazolására?

Mert az f_Rsi = (θ_si − θ_e) / (θ_i − θ_e) hőmérsékleti tényező és a hozzá tartozó 0,70-es küszöb téli, stacioner peremfeltételekre készült, ahol a belső oldal a melegebb. A számítási módszert az MSZ EN ISO 13788:2013 adja meg, a 0,70-es számérték a német DIN 4108-2 nemzeti követelménye. Nyári kondenzációnál a hőáram iránya megfordul, a képlet nevezője előjelet vált, és a mutató elveszíti az értelmét. A nyári esetet a beáramló levegő harmatpontjának és a leghidegebb felület hőmérsékletének közvetlen összevetésével, illetve a felületi relatív páratartalom 80%-os korlátjával kell értékelni.

Mit jelent az, hogy a teljesítménynyilatkozaton NPD szerepel?

Az NPD (no performance determined) azt jelenti, hogy a gyártó az adott lényeges jellemzőre nem deklarál teljesítményt. A MIG-ESP Interior és Exterior nyilatkozatán a hővezetési tényezőnél és a fagyállóságnál is NPD áll. Gyakorlati következménye kettős. Egyrészt: a termékre semmilyen hőtechnikai számítás nem alapozható, tehát energetikai tanúsításba, pályázati igazolásba vagy U-érték-számításba nem vihető be, és aki mégis megteszi, a saját felelősségére teszi. Másrészt: ami a nyilatkozaton szerepel, az viszont gyártói felelősségvállalással deklarált adat — a vízgőz-áteresztés (s_d), a vízfelvétel, a tapadószilárdság és a B-s1,d0 tűzvédelmi osztály. Ezekre lehet hivatkozni, ezekre érdemes kérdezni.

Források

1.MIG-ESP Interior Anti-Microbial DSIP — teljesítménynyilatkozat, Nr. MIG-2022-09-27 ESP-03 (EN 15824:2017; notifikált testület: Prüfinstitut Hoch, Fladungen, 1508; vizsgálati jelentés KB-Hoch-220594-2)
2.MIG-ESP Exterior DSIP — Leistungserklärung, Nr. MIG-2022-09-14 ESP-02 (EN 15824:2017; Prüfinstitut Hoch 1508, Prüfbericht KB-Hoch-220843)
3.MFPA Weimar (Bauhaus-Universität Weimar) — Prüfbericht Nr. B 21.15.223.01, féltérbeli spektrális reflexiómérés, Agilent Cary 5000 + DRA 2500
4.MIG mbH tervezési útmutató: „A MIG bevonatok épületeken való tervezése több szempontból különbözik a hagyományos hőszigetelő rendszerekétől”
5.MIG mbH: „Variation of emissivity / Condensation Moisture” műszaki adatlap (ε-értékek: Exterior 0,30; Interior 0,28; Antimicrobial 0,15)
6.MIG mbH / Indotec WUFI-jegyzőkönyv: „Indotec Weiss clincker concrete wall MIG INTERIOR in” (felületi hőmérséklet 16,2 °C, kiszáradási tartalék 416 g/m²·év, hőkapacitás 494 kJ/m²K)
7.MIG mbH: „IR-reflection — Important remarks”, 2021-12-23 (a Fraunhofer IBP kondenzációs mérés és a TSR-fogalom ismertetése)
8.BINE Informationsdienst: Info Sheet — low-e coatings (a Fraunhofer IBP kondenzációs idő és kondenzátum-mennyiség mérése emisszió függvényében)
9.MSZ EN ISO 13788:2013 — Épületszerkezetek és épületelemek hő- és nedvességtechnikai viselkedése. Belső felületi hőmérséklet a kritikus felületi nedvesség és a szerkezeten belüli páralecsapódás elkerülésére. Számítási módszerek
10.DIN 4108-2 — Wärmeschutz und Energie-Einsparung in Gebäuden, Teil 2: Mindestanforderungen an den Wärmeschutz (a német nemzeti f_Rsi ≥ 0,70 követelmény forrása)
11.MSZ EN ISO 6946:2017 — Épületszerkezetek és épületelemek. Hővezetési ellenállás és hőátbocsátási tényező. Számítási módszerek (6.4 pont és C melléklet: felületi hőátadási ellenállások, alacsony emissziójú felületek)
12.EN 15824:2017 — Specifications for external renders and internal plasters based on organic binders (a MIG-ESP teljesítménynyilatkozatok harmonizált szabványa)
13.MSZ EN ISO 12572 — Építőanyagok és -termékek hő- és nedvességtechnikai viselkedése. A vízgőzáteresztő képesség meghatározása, edényes módszer (μ, s_d)
14.MSZ EN ISO 15148 — Építőanyagok és -termékek hő- és nedvességtechnikai viselkedése. A vízfelvételi együttható meghatározása részleges bemerítéssel (A_w)
15.MSZ EN ISO 12571 — Építőanyagok és -termékek hő- és nedvességtechnikai viselkedése. A higroszkópos nedvességtárolási jellemzők meghatározása
16.EN ISO 10456 — Építőanyagok és -termékek. Hő- és nedvességtechnikai jellemzők. Táblázatos tervezési értékek és eljárások a deklarált és a tervezési hőtechnikai értékek meghatározására (nedvességi átszámítási együtthatók)
17.DIN 4108-3 — Wärmeschutz und Energie-Einsparung in Gebäuden, Teil 3: Klimabedingter Feuchteschutz (a diffúzióra nyitott / diffúziógátló / párazáró besorolás s_d szerint)
18.EN 1062-3 — Beschichtungsstoffe und Beschichtungssysteme für mineralische Substrate und Beton im Außenbereich. Teil 3: Bestimmung der Wasserdurchlässigkeit (W1–W3 osztályozás)
19.WTA Merkblatt 6-5: Innendämmung nach WTA II — Nachweis von Innendämmsystemen mittels numerischer Berechnungsverfahren (kiszáradási tartalék ≥ 250 g/m²·év)
20.Sedlbauer, K.: Vorhersage von Schimmelpilzbildung auf und in Bauteilen. Fraunhofer-Institut für Bauphysik / Universität Stuttgart, 2001 (izoplét-modell, LIM-görbék)
21.Sonntag, D.: Important new values of the physical constants of 1986, vapour pressure formulations based on the ITS-90, and psychrometer formulae. Zeitschrift für Meteorologie 70 (1990) 5, 340–344 (Magnus-alak Sonntag-féle együtthatókkal)
22.Carslaw, H. S. – Jaeger, J. C.: Conduction of Heat in Solids. 2. kiadás, Oxford University Press, 1959 (periodikus felszíni gerjesztés féltérben; csillapodási mélység és fáziskésés)
23.7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról (másik lapon nyílik meg)
24.Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (másik lapon nyílik meg)
25.MIG mbH: MIG DHMb mikromembrán technológia — magyar nyelvű animáció (másik lapon nyílik meg)