MérnököknekPartnereknekBeruházóknak
Ez a cikk egy kellemetlen kérdésre ad egyenes választ: beszámítható-e a MIG-ESP / DHMb hőszigetelő bevonat a magyar energetikai tanúsításba. A válasz nem. A CE-teljesítménynyilatkozat a hővezetési tényezőnél NPD-t — nincs meghatározott teljesítmény — deklarál, ezért a termék a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti számításba hőszigetelő rétegként nem vihető be, és a hozzá készült magyar nyelvű útmutatóban javasolt „virtuális réteg” eljárást sem tervezőnek, sem tanúsítónak nem javasoljuk. Levezetjük, honnan származnak az útmutatóban szereplő Rsi = 0,88 és Rse = 1,15 m²K/W értékek, megmutatjuk, mi a tényleges felső korlát az MSZ EN ISO 6946:2017 C. melléklete szerint, és azt is, mi az, amit ezzel szemben szabályosan lehet dokumentálni a projekt mellé.
26 perc olvasás
BeruházóknakMérnököknekKivitelezőknek
A pályázat U-érték-igazolás kérdésében a kiíró nem a technológia újdonságát mérlegeli, hanem két dolgot vizsgál: van-e a beépített termékre deklarált hővezetési tényező, és aláírja-e a felújítás utáni állapotra vonatkozó számítást jogosultsággal rendelkező tervező. Ez a cikk végigveszi, mit kér tipikusan a kiíró, miért nem elég ehhez önmagában a MIG-ESP vékonyréteg bevonat — a CE-teljesítménynyilatkozata a hővezetési tényezőnél NPD-t, azaz „nincs meghatározott teljesítmény” bejegyzést tartalmaz —, és hogyan vezet mégis szabályos út a támogatáshoz: a MIG-Therm M55/M65 hőszigetelő vakolat gyártó által megadott λ-értékén keresztül, a bevonattal mint záró rétegként. A cikk közli a gyártói és a magyar képviseleti anyagok idevágó állításait, forrásmegjelöléssel, és mellé teszi a szabvány szerinti újraszámítást ugyanazon a rétegrenden.
30 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknakPartnereknek
A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet U-érték-követelményeire ma is sokan hivatkoznak, holott a rendelet 2023. november 1-jén hatályát vesztette: helyét a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet vette át. Ez a cikk végigveszi, mi hatályos 2026 augusztusában a felújított épületre — a hőátbocsátási tényező követelményértékeit, a tanúsítás rendszerét, az alkalmazandó szabványokat és az uniós keretet —, majd megvizsgálja azt a kérdést, amelyre a legtöbb tervezői megkeresés érkezik: beszámítható-e egy vékonyréteg homlokzati bevonat az energetikai számításba. A rövid válasz: deklarált hővezetési tényező nélkül hőszigetelő rétegként nem — de a nyilatkozatban van olyan deklarált adat, amellyel a tervező dolgozhat, és van egy pont, ahol a bevonat mért napsugárzás-visszaverése szabályosan is megjelenhet a számításban.
32 perc olvasás
BeruházóknakLakosságiMérnököknek
Egy energetikai korszerűsítés eredményét nem az dönti el, hogy melyik terméket választja, hanem az, hogy milyen sorrendben végzi el a beavatkozásokat. A felújítás sorrendje azért kritikus, mert az épület összefüggő rendszer: a nyílászárócsere megváltoztatja a lakás nedvességmérlegét, a homlokzati szigetelés megváltoztatja a fűtési hőigényt és ezzel a kazán vagy hőszivattyú helyes méretét, a nedves falazat pedig minden hőtechnikai számítást eltol. Ez a cikk egy védhető sorrendet vezet le — diagnózis, ok megszüntetése, burok, gépészet, megújuló —, mindegyik lépcsőnél megmutatja a mögötte álló számítást, és három tipikus épületen végigvezeti. Kitér arra is, hol van a helye a vékonyréteg bevonatoknak ebben a sorrendben, és hol nincs: deklarált hővezetési tényező hiányában a hatósági és pályázati igazolásban nem.
38 perc olvasás
