Hőszigetelés pályázat: mit fogad el a kiíró U-érték-igazolásként

A pályázati mező tele van pályázatíró irodákkal, amelyek a beadás adminisztrációját intézik. Ez a cikk nem erről szól. Arról szól, ami a pályázatíró munkáját megelőzi, és ami a leggyakrabban megbukik: a műszaki igazolhatóságról. Egy homlokzatfelújítási támogatásnál a kiíró nem terméknevet és nem technológiai magyarázatot fogad el, hanem egy számot — a felújítás utáni U-értéket, W/m²K mértékegységben —, amely mögött egy szabvány szerinti számítás áll, a számítás mögött egy deklarált anyagjellemző, és mindkettő mögött egy jogosultsággal rendelkező tervező aláírása. A lánc minden eleme ellenőrizhető. Ha bármelyik szem hiányzik, a támogatás vagy el sem indul, vagy utólag visszakövetelhető.

Mit kér tipikusan a kiíró U-érték-igazolásként

Az U-érték (hőátbocsátási tényező, mértékegysége W/m²K) azt fejezi ki, hogy egy épülethatároló szerkezet 1 m²-én mekkora hőáram halad át 1 K hőmérséklet-különbség hatására, állandósult állapotban. Számítása az MSZ EN ISO 6946:2017 szabvány szerint történik, az U = 1 / (Rsi + ΣR + Rse) képlettel, ahol Rsi a belső, Rse a külső felületi hőátadási ellenállás, ΣR pedig a rétegek hővezetési ellenállásainak összege. Egy réteg hővezetési ellenállása R = d / λ, ahol d a rétegvastagság méterben, λ a hővezetési tényező W/mK-ban. A képletből látható, hogy λ nélkül a rétegnek nincs R-je, R nélkül pedig a réteg nem jelenik meg az U-értékben. Ez a cikk egész mondanivalójának a magja.

A jogszabályi váz

A magyar gyakorlatban a pályázati U-érték-igazolás négy jogszabályra és egy szabványcsaládra támaszkodik. Ezek ismerete azért fontos, mert a kiírások szövege rendszerint nem részletezi a követelményt, hanem hivatkozással utal rá — a hivatkozás mögötti tartalmat a beadónak kell ismernie.

• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról — ez rögzíti a szerkezetenkénti követelményértékeket. A homlokzati fal költségoptimalizált követelményszintje 0,24 W/m²K. A rendelet írja elő a nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzését is a nem hűtött lakóépületeknél.
• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról — a tanúsítvány formáját, tartalmát és nyilvántartását szabályozza. A pályázatok jellemzően felújítás előtti és felújítás utáni tanúsítványt vagy tervezői energetikai számítást kérnek.
• 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről — ez határozza meg, hogy ki jogosult a számítást és a tanúsítványt aláírni.
• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről — a tervezői és a kivitelezői nyilatkozat kötelező tartalmát rögzíti. Sok kiírás a megvalósulást ezen a nyilatkozaton keresztül kéri igazolni.
• 305/2011/EU rendelet (CPR) az építési termékek forgalmazásáról — ebből ered a teljesítménynyilatkozat (DoP) és a CE-jelölés intézménye. Ez az a dokumentum, amelyből a tervező a λ-értéket veszi.

A dokumentumlánc, amelyben a szám keletkezik

Egy homlokzati hőszigetelés esetén az U-érték-igazolás nem egyetlen papír, hanem négy dokumentum egymásra épülő sora. A kiíró rendszerint mindegyiket kéri, vagy a beadáskor, vagy az elszámoláskor. A leggyakoribb hiba, hogy a beadó a láncot a végénél kezdi: megrendel egy tanúsítványt, és csak akkor derül ki, hogy az első szem — a terméken deklarált λ — hiányzik.

Miért kockázat ez a nem katalógusos rendszereknél

A magyar tervezői gyakorlat két forrásból veszi a λ-értéket: a termék teljesítménynyilatkozatából, vagy — általános, nem márkázott anyagoknál — táblázatos értékből, jellemzően az MSZ EN ISO 10456 szerinti tervezési értékekből. Az ETICS-rendszereknél és a klasszikus hőszigetelő anyagoknál ez rutin: az EPS, a kőzetgyapot és az XPS harmonizált termékszabvány szerint deklarált λ-val kerül forgalomba, és a tervező a termékkatalógusban azonnal megtalálja. A vékonyréteg bevonatoknál a helyzet más, és ezt érdemes pontosan látni, mielőtt bárki pályázatot ad be.

Érdemes megfordítani a szokásos olvasatot. Nem az a helyzet, hogy a termék dokumentálatlan: négy teljesítményjellemzője deklarált, és ezek közül több önmagában is használható a pályázati dossziéban. Az sd = 0,05 m vízgőz-egyenértékű légrétegvastagság az MSZ EN ISO 7783 osztályozása szerint a V1, azaz a magas páraáteresztésű tartományba esik (V1: sd < 0,14 m), és közvetlenül behelyettesíthető az MSZ EN ISO 13788 szerinti páratechnikai ellenőrzésbe. A < 0,1 kg/(m²·h⁰·⁵) vízfelvételi együttható az MSZ EN 1062-3 szerinti W3, azaz alacsony vízfelvételi osztályt jelenti — ez a homlokzat átnedvesedés elleni védelmének igazolásához használható adat. Kizárólag egyetlen jellemző hiányzik — és sajnos éppen az, amit a pályázati U-érték-igazolás kér.

Mit ad a rétegrendhez a bevonat a gyártó saját rétegadatával számolva

Vegyük a leggyakoribb magyar társasházi falszerkezetet: 38 cm kisméretű tömör tégla, belül 1,5 cm, kívül 2,0 cm mészcement vakolattal, λ = 0,80 W/mK mindhárom rétegre. A rétegek ellenállása R = d / λ szerint: 0,0188 + 0,4750 + 0,0250 = 0,5188 m²K/W. A szabvány szerinti felületi ellenállásokkal (vízszintes hőáram, Rsi = 0,13 és Rse = 0,04 m²K/W) az összes ellenállás 0,6888 m²K/W, tehát U = 1 / 0,6888 = 1,45 W/m²K. Ez a klasszikus tankönyvi érték, és a legtöbb 1945 előtti magyar bérház homlokzatára jó közelítés.

A „virtuális réteg” javaslat és a hatósági számítás korlátai

A magyar forgalmazói anyagokban létezik egy konkrét, leírt eljárási javaslat arra, hogyan lehetne a rendszert mégis energetikai tanúsításba vinni. Ezt a javaslatot változatlanul közöljük, mert forrásként fontos, és mert a tervezők a beadás előtt gyakran szembesülnek vele.

A gyártói és a szabvány szerinti U-érték ugyanazon a rétegrenden

A különbség nagyságrendje jól látszik egy valós, dokumentált magyar tervezési eseten. A gyártó egy szegedi társasház-tervezéshez négy falszerkezeti változatot számolt végig, LeierPLAN falazóelemekkel, MIG-Therm hőszigetelő vakolattal, MIG 262 alapvakolattal és kétoldali MIG-ESP bevonattal. Forrás-hűségi megjegyzés: a jegyzőkönyveket tartalmazó mappa neve WUFI Pro programra utal, a dokumentumok tartalma azonban nem csatolt hő- és nedvességtechnikai szimuláció, hanem állandósult állapotú, táblázatos rétegrendi számítás — a hőátbocsátás DIN EN ISO 6946 szerint, a nedvességvédelem DIN 4108-3:2018 A melléklete (Glaser-eljárás) szerint. A megkülönböztetés nem formai: a szimulációs eredmény és a táblázatos számítás nem cserélhető fel egymással a dossziéban. A rétegtáblák minden réteg λ- és R-értékét tartalmazzák, ezért a számítás teljes egészében újrafuttatható. Az alábbi táblázatban a gyártó által közölt U-értékek mellett szerepel ugyanaz a rétegrend, változatlan rétegadatokkal, de az MSZ EN ISO 6946:2017 szerinti szabványos felületi ellenállásokkal (Rsi = 0,13 és Rse = 0,04 m²K/W).

Ez a levezetés egyben a cikk legfontosabb pozitív üzenetét is előkészíti. A táblázat 2. és 3. változatában a szabvány szerinti 0,44 W/m²K nem azért jött ki, mert a bevonat vagy a vakolat rossz — hanem azért, mert a hőellenállást a vakolat és a falazat építi fel, a bevonat pedig a rétegrend záró eleme. A 7,5 cm MIG-Therm M55 réteg egymagában 1,500 m²K/W hőellenállást képvisel a rétegtábla szerint, a teljes rétegrend 2,104 m²K/W-jából. Ugyanez igaz a jegyzőkönyvekben szereplő nyári jellemzőkre is: a 7,7 és 9,0 órás fáziseltolást a falazat és a hőszigetelő vakolat tömege és hőkapacitása adja, nem a fél milliméteres bevonat.

MIG DHMb Lining Technologie — magyar nyelvű technológiai bemutató (21 perc)

A gyártó magyar nyelvű, 21 perces technológiai bemutatója a DHMb (dupla hibrid membrán) elvet, a bevonat pórusszerkezetét, a Knudsen-effektusra épülő magyarázatot és a falszerkezet kiszárításának mechanizmusát mutatja be. A videó középpontjában az az érvelés áll, hogy a bevonat pórusmérete (a gyártói anyagok szerint 27–71 nm) kisebb a levegőmolekulák közepes szabad úthosszánál (mintegy 68 nm), és emiatt a pórusban a gázfázisú hővezetés visszaszorul. A videóban elhangzó magyarázatok gyártói állítások, és technológiai megértés céljából hasznosak — a pályázati dosszié szempontjából azonban nem forrásértékűek. Egy kiíró vagy egy ellenőrzést végző szervezet videót, prezentációt és számítási képernyőképet nem fogad el az U-érték-igazolás bemenő adataként; kizárólag teljesítménynyilatkozatot, akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvet és jogosultsággal aláírt tervezői számítást. Aki a bemutatót nézi, ezt tartsa észben: a videó a termék megértéséhez szól, nem a beadáshoz.

A dokumentálás menete

A helyes sorrend fordítottja annak, ahogy a legtöbb társasház nekilát. Nem a pályázati kiírással kell kezdeni, hanem a termékdokumentációval, mert az szabja meg, hogy egyáltalán melyik kiírásra lehet reálisan pályázni. Az alábbi hat lépés a beadás előtti műszaki előkészítés váza; mindegyik lépés kimenete egy konkrét, iktatható dokumentum.

1. Termékdokumentáció beszerzése minden beépítendő rétegre. A hőszigetelő vakolatra kérje el a teljesítménynyilatkozatot, a CE-jelölést és a műszaki adatlapot, és ellenőrizze, hogy a hővezetési tényező deklarálva van-e, milyen szabvány szerint (hőszigetelő vakolatnál az MSZ EN 998-1 a harmonizált termékszabvány), és milyen fraktilissal — a λ10,dry értéket az MSZ EN 998-1 P = 50 % vagy P = 90 % fraktilissal engedi deklarálni. A tervezési érték ebből az MSZ EN ISO 10456 szerinti nedvességi és hőmérsékleti átszámítással áll elő, ezért a fraktilis feltüntetése nem formaság.
2. Meglévő állapot felvétele. Falszerkezet-vastagság, falazóanyag, vakolatok, nyílászárók, födémek. Kétes esetben magminta vagy falkutatás; a téglaméret és a habarcs típusa a λ-becslés alapja. A meglévő U-érték az MSZ EN ISO 10456 szerinti tervezési értékekből számítható.
3. Rétegrendi variánsok számítása. Legalább három vastagság végigszámolása az MSZ EN ISO 6946:2017 szerint, rétegenkénti R = d / λ levezetéssel, szabványos felületi ellenállásokkal. A kimenet egy rétegrendi lap, amelyen minden λ mellett ott a forrásdokumentum azonosítója.
4. Páratechnikai ellenőrzés. Az MSZ EN ISO 13788 szerinti felületi páralecsapódás- és penészkockázat-ellenőrzés, valamint a rétegek közötti kondenzáció vizsgálata. A penészkockázat kritériuma nem a harmatpont, hanem a felületi relatív páratartalom: a penészgombák csírázási küszöbe hozzávetőleg 80 % felületi relatív páratartalom, tehát a kondenzáció bekövetkezte előtti állapot. A normatív hőmérséklet-tényező ebből következően fRsi ≥ 0,7. Bemenő adat a bevonat sd-értéke (0,05 m a kültéri, 0,06 m a beltéri változatnál a teljesítménynyilatkozat szerint) és a vakolat páradiffúziós ellenállási száma.
5. Tűzvédelmi egyeztetés. A rétegrend egészének tűzvédelmi viselkedése épületmagasságtól függő követelmény; a homlokzati tűzterjedés kérdésében tűzvédelmi tervezői állásfoglalás kell. A MIG-ESP bevonat teljesítménynyilatkozatában deklarált tűzvédelmi viselkedés B-s1, d0, ami nem azonos az A1 vagy A2 osztállyal — középmagas és magas épületeknél ez kizáró tényező lehet.
6. A kiírás követelményének összevetése a számított eredménnyel. Csak ekkor derül ki, hogy a rétegrend a konkrét pályázatra alkalmas-e. Ha a kiírás a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti 0,24 W/m²K teljesítését kéri a homlokzati falra, ez a kritérium sok esetben nem teljesíthető pusztán hőszigetelő vakolattal — erről a következő szakasz szól.

Kivel írassa alá és milyen jogosultsággal

A számítás értéke a pályázatban attól függ, ki írja alá. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet jogosultsági kódokhoz köti a szakmagyakorlást, a jogosultak pedig a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szerepelnek. A névjegyzéki szám a nyilatkozaton feltüntetendő, és a kiíró rendszerint ellenőrzi is. Az alábbi táblázat azt foglalja össze, melyik dokumentumhoz melyik jogosultság tartozik.

Mikor ne vegye be a bevonatot a pályázati műszaki tartalomba

Ez a szakasz a saját érdekünk ellen szól, és tudatosan írjuk le. Vannak helyzetek, amikor a vékonyréteg bevonat pályázati beszámítására tett kísérlet előre borítékolható kudarc, és a kísérlet költsége — tervezői díj, elutasított beadás, vagy rosszabb esetben visszakövetelt támogatás — nagyobb, mint a remélt haszon. Az alábbi hat esetben javasoljuk, hogy a bevonatot vegye ki a pályázati műszaki tartalomból, és ha alkalmazza, akkor önerőből, más indokkal tegye.

• Ha a kiírás a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti szerkezeti követelményérték teljesítését írja elő a homlokzati falra (0,24 W/m²K). Ezt a szintet bevonattal nem, és — mint a következő szakaszban levezetjük — hőszigetelő vakolattal is csak irreális rétegvastagsággal lehet elérni egy hagyományos tömör téglafalon.
• Ha a kiírás a támogatott terméktől deklarált hővezetési tényezőt, illetve hőszigetelő anyagra vonatkozó harmonizált szabvány szerinti CE-jelölést vár el. Az EN 15824 szerinti vékonyréteg vakolatnál a hővezetés nem kötelezően deklarálandó jellemző, és a MIG-ESP nyilatkozatán NPD szerepel.
• Ha a kiírás európai műszaki értékeléssel (ETA) rendelkező, összeállított hőszigetelő rendszert (ETICS) kér. A bevonat nem ETICS, és nem is annak része.
• Ha az épület középmagas vagy magas épület. A homlokzati rétegrend tűzvédelmi követelménye ilyenkor szigorúbb, és a B-s1, d0 tűzvédelmi viselkedés önmagában is akadály lehet — ezt a tűzvédelmi tervezővel kell tisztázni, nem a pályázatíróval.
• Ha a támogatás mértéke a szoftverrel számított energiamegtakarítás arányához kötött. Ilyenkor a bevonat hozzájárulása a hőátbocsátási tényező két tizedesjegyes megadásában meg sem jelenik, viszont a beszámítására tett kísérlet a teljes számítás hitelét kockáztatja.
• Ha a fal aktívan nedvesedik, talajnedvesség vagy sérült bádogozás miatt. Sem bevonat, sem hőszigetelő vakolat nem old meg vízbevezetési hibát; a nedvesség forrását előbb meg kell szüntetni, különben a felújítás utáni állapot rosszabb lesz, mint a mostani.

Ezekben az esetekben a bevonatnak továbbra is lehet helye a projektben — de más jogcímen. A nyári felületi hőmérséklet csökkentése, a homlokzat páraáteresztő zárórétege, a műemléki jellegű, vékony rétegű felületképzés mind valós és dokumentálható előny. Csak nem az U-érték-igazolás rovatában.

Kombinált beadás: vakolat + bevonat rétegrend

Itt jön a járható út. A MIG-termékcsaládban a hőszigetelést nem a bevonat adja, hanem a MIG-Therm hőszigetelő könnyűvakolat, amelynek — a bevonattal ellentétben — van a gyártó által megadott hővezetési tényezője, és amely az MSZ EN 998-1 szerinti hőszigetelő vakolat (T osztály) termékkategóriába tartozik. A szabvány két osztályt különböztet meg: T1, ha λ ≤ 0,10 W/mK, és T2, ha λ ≤ 0,20 W/mK. A gyártói adat alapján a MIG-Therm M65 és M55 egyaránt a T1 osztály tartományába esne; az osztályba sorolás azonban a teljesítménynyilatkozat tárgya, nem a mi minősítésünk.

A gyártói anyagok szerint javasolt rétegrend kívülről befelé haladva a következő. A falazatra MIG 262 alapvakolat kerül nagyjából 5 mm vastagságban (λ = 0,350 W/mK, sd = 0,04 m a rétegtáblák szerint), erre a MIG-Therm M65 vagy M55 hőszigetelő vakolat a méretezett vastagságban — a gyártói termékadatlap szerint 3 cm rétegvastagság felett 8×8 mm-es, lúgálló üvegszövet-háló beágyazásával —, majd újabb 5 mm MIG 262 fedővakolat, és legfelül a 0,4–0,6 mm-es MIG-ESP Exterior bevonat. Az energetikai számításban a MIG 262 és a MIG-Therm rétegek szerepelnek a nyilatkozat szerinti λ-jukkal; a bevonat rétegként bekerül, de mivel a teljesítménynyilatkozatán a hővezetési tényezőnél NPD áll, λ nélkül, R = 0 értékkel kell szerepeltetni.

Nézzük ugyanazon a 38 cm-es tömör téglafalon, amelyen az előbb a bevonatot vizsgáltuk. Alapállapot: ΣR = 0,5188 m²K/W, U = 1,45 W/m²K. Hozzáadva 5 mm MIG 262 réteget (R = 0,005 / 0,350 = 0,0143 m²K/W), 8 cm MIG-Therm M65 vakolatot λ = 0,079 W/mK értékkel (R = 0,08 / 0,079 = 1,0127 m²K/W), újabb 5 mm MIG 262 réteget (R = 0,0143 m²K/W) és a záró bevonatot (R = 0,0031 m²K/W), az összes ellenállás a felületi tagokkal együtt 1,7331 m²K/W, tehát U = 1 / 1,7331 = 0,58 W/m²K. A rétegrend teljes hőellenállás-növekménye 1,044 m²K/W; ebből 1,041 m²K/W a hőszigetelő vakolaté és a két alapvakolaté, 0,003 m²K/W a bevonaté. Számszerűen ez mutatja meg, melyik réteg viseli a felújítás energetikai tartalmát.

Hol működik akkor a vakolatos út? Négy jól körülhatárolható esetben. Először: ahol a kiírás nem szerkezeti követelményértéket, hanem energiamegtakarítási arányt vagy tanúsítványi osztályugrást kér — ott az 1,45-ről 0,58 W/m²K-ra vitt homlokzat érdemi és igazolható tétel. Másodszor: műemléki vagy helyi védelem alatt álló épületnél, ahol a jogszabály a követelményértékek teljesítése alól kivételt enged, és a védettség miatt táblás hőszigetelés amúgy sem alkalmazható — itt a vékony, ásványi, páraáteresztő rétegrend valódi és sokszor egyetlen lehetőség. Harmadszor: már részben korszerűsített falszerkezeteknél, ahol a kiindulási U-érték eleve alacsonyabb, és a vakolat kiegészítő rétegként viszi át a küszöböt. Negyedszer: belső oldali alkalmazásnál, ahol a rendelkezésre álló vastagság korlátozott, és a döntés nem az „elég-e”, hanem a „mennyit lehet egyáltalán” kérdésre keresi a választ — belső oldali hőszigetelésnél viszont a páratechnikai ellenőrzés nem elhagyható. Mind a négy esetben a védettségi, illetve az adott kiírásra vonatkozó pontos mentességi szabályt tételesen ellenőrizni kell — nem elég a szabályra általánosságban hivatkozni.

Hova tartozik akkor a bevonat a dossziéban

A bevonatnak van egy hely, ahol nemcsak megengedett, hanem szakmailag indokolt a dossziéban szerepelnie: a nyári hővédelemben. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírja a nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzését a nem hűtött lakóépületeknél, és ennek a számításnak bemenő adata a külső felület napsugárzás-elnyelési tényezője. Ez az a paraméter, amelyre a termék rendelkezik akkreditált méréssel.

Előkészítési ütemterv társasháznak

A társasházi beadás sajátossága, hogy a műszaki előkészítés és a közgyűlési döntéshozatal két külön ritmusban halad, és a kettő összecsúszása szokta megbuktatni a pályázatot. A közgyűlés nem tud dönteni műszaki tartalom nélkül, a műszaki tartalom viszont pénzbe kerül, amit a közgyűlésnek kell megszavaznia. Az alábbi ütemterv ezt a kört bontja fel: a döntéseket két közgyűlésre osztja, és minden lépéshez megnevezi a kimenetet. A hónapszámozás a beadási határidőhöz képest visszafelé értendő.

Összefoglalás

A pályázat U-érték-igazolás kérdésében a döntő tény egyszerű és ellenőrizhető: a MIG-ESP bevonat CE-teljesítménynyilatkozatán (MIG-2022-09-14 ESP-02, EN 15824:2017) a hővezetési tényezőnél NPD szerepel, ezért a termék önmagában nem számítható be a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti energetikai igazolásba. Ez nem a termék hibája — négy másik teljesítményjellemzője deklarált, és azok használhatók a dossziéban —, hanem annak a következménye, hogy a gyártó erre a jellemzőre nem vállal deklarált teljesítményt. A javasolt „virtuális réteg” eljárás és a hci = hce = 0 felvételen alapuló Rsi = 0,88 / Rse = 1,15 értékpár a hatósági számításban nem alkalmazható: ugyanazokon a szegedi rétegrendeken a szabvány szerinti újraszámítás 0,78 – 0,61 – 0,44 – 0,44 W/m²K-ot ad a közölt 0,32 – 0,28 – 0,24 – 0,24 helyett, és a teljes eltérés kizárólag a felületi ellenállásokból ered.

Ami viszont működik: a MIG-Therm M55 és M65 hőszigetelő vakolatnak van a gyártó által megadott hővezetési tényezője (0,050, illetve 0,079–0,080 W/mK), és ezzel az MSZ EN 998-1 szerinti hőszigetelő vakolat kategóriában — deklarált értéken — szabályosan beszámítható. Egy 38 cm-es tömör téglafalon 8 cm M65 réteg 1,45 W/m²K-ról 0,58 W/m²K-ra viszi az U-értéket, és a rétegrend 1,044 m²K/W-os hőellenállás-növekményéből 1,041 m²K/W a vakolatoké. A bevonat a rétegrend záró eleme marad — a nyári hővédelemben, a felületi hőmérsékletnél és páraáteresztő zárórétegként van valós, dokumentálható szerepe, az MFPA Weimar B 21.15.223.01 jegyzőkönyvére támaszkodva. A pályázati út tehát létezik, csak nem ott, ahol keresni szokták: a vakolaton át vezet, nem a bevonaton. Aki így építi fel a dossziét, egy ellenőrzés minden kérdésére dokumentumszámmal tud válaszolni.

Egy tétel maradt függőben, és ezt nyíltan kimondjuk: a rendelkezésünkre álló gyártói dokumentumcsomagban a MIG-Therm M55 és M65 vakolatra nem található CE-teljesítménynyilatkozat, csak a három MIG-ESP bevonatra. A λ = 0,079 W/mK érték a gyártói szakmai leírásból és a szegedi rétegtáblákból származik, és a két forrás egymással konzisztens — de amíg a vakolat teljesítménynyilatkozata a deklarált λ10,dry értékkel, a hozzá tartozó fraktilissal és a tűzvédelmi osztállyal nem áll rendelkezésre, addig ez is gyártói adat, nem beszámítható tervezési paraméter. Ezt a nyilatkozatot minden beadás előtt tételesen be kell szerezni. Ez az a pont, ahol a pályázat vagy megáll, vagy elindul.