Ugrás a tartalomra
szigetelés.hu
Menü
LakosságiBeruházóknakMérnököknek13 perc olvasás

Szegedi városháza felújítás: MIG hőszigetelő vakolat és bevonatrendszer a homlokzaton — mit tud valójában

2026. szeptember 14-én állványok mögé került a szegedi városháza főhomlokzata. A sajtóhír szerint a vakolat javítása után nem egyszerű festék, hanem többrétegű bevonatrendszer kerül rá, 10 év garanciával. A terméket a hír nem nevezi meg — a gyártó és a kivitelező megerősítése szerint MIG rendszerről van szó: MIG hőszigetelő vakolatról és MIG-ESP bevonatról. Ez a cikk megmutatja, mi a két réteg feladata, miért ment tönkre a korábbi festés az épület alsó részén, mit igazolnak a rendszer műszaki adatai — és melyik állítás az, amelyet számokkal ma nem lehet alátámasztani.

Tartalom — 8 fejezet

A szegedi Széchenyi téren két hónapra állványzat takarja a városháza főhomlokzatának felső traktusát. A felújítás a helyi sajtó beszámolója szerint mintegy 35 millió forintba kerül, az önkormányzat saját forrásából; a kivitelező a sándorfalvi Arcomas Kft., a szerződéses határidő 60 nap, így a munka várhatóan november közepére készül el. A beszámoló szerint a homlokzatra kerülő anyag nem egyszerűen festék, hanem kifejezetten műemlékeken is alkalmazott, komplett bevonatrendszer. A terméket a hír nem nevezi meg. A gyártó és a kivitelező megerősítése szerint a homlokzaton MIG rendszer készül: MIG hőszigetelő vakolat és MIG-ESP bevonat.

Mit tudunk, és honnan tudjuk

A nyilvános sajtóhírből: az épület, a munka köre, a költség, a határidő, a bevonat rétegeinek sorrendje (alapozók, fehér alapozó, színes fedőréteg), a 10 év garancia, és hogy az épület alsó részén a korábbi festést felvizesedés és salétromosodás tette tönkre. A gyártó és a kivitelező megerősítéséből: hogy a rendszer MIG hőszigetelő vakolatból és MIG-ESP bevonatból áll. Nyilvános forrásból NEM ismert: a rétegvastagságok és a garancia részletes feltételei — ahol ezek hiányoznak, azt jelöljük. A referencia a gyártóé és a kivitelezőé: a munkát nem mi végezzük.

A hír röviden: mi készül a szegedi városházán

  • Érintett rész: a Széchenyi tér 10. alatti városháza főhomlokzatának felső traktusa. Az alsó traktust, a lábazatot és a nyílászárókat korábban már felújították.
  • Munkanemek: a sérült vakolat javítása, többrétegű bevonatrendszer felhordása, valamint a díszítőfestési és a műemléki díszítőelemeket érintő helyreállító munkák.
  • Anyag: a gyártó és a kivitelező megerősítése szerint MIG hőszigetelő vakolat és MIG-ESP bevonatrendszer. A sajtóhír a bevonat rétegeit így írja le: alapozó rétegek, egy fehér alapozó réteg, végül a kiválasztott színű fedőréteg.
  • Előzmény: az épület alsó részén felvizesedés és salétromosodás miatt a korábban használt festék gyorsan károsodott. Az ott már alkalmazott bevonat a város gazdasági alpolgármestere szerint tartósnak bizonyult — ezért a felső traktuson is ezt a rendszert alkalmazzák.
  • Vállalás: a kivitelező 10 év garanciát ad rendeltetésszerű használat mellett; a technológia alkalmazása a nyilatkozat szerint minősítéshez kötött.
  • Költség és ütem: mintegy 35 millió forint, 60 napos határidő, kezdés 2026. szeptember 14.
nem egyszerűen festék, hanem egy komplett bevonatrendszerSzeged365.hu, 2026. szeptember 14.

Az épület: miért nem egyszerű egy neobarokk műemlék homlokzata

A mai szegedi városháza az 1879-es nagyárvíz után, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján nyerte el neobarokk formáját, és 1883-ban adták át; a korábbi, copf stílusú városháza helyén épült. Műemléképület, a Széchenyi tér egyik legismertebb épülete. Az ilyen, gazdagon tagolt historizáló homlokzaton a felújítás mozgástere eleve szűk: a párkányok, ablakkeretezések, lizénák és díszítőelemek kiülése néhány centiméter, ezért minden olyan réteg, amely ennél vastagabb, a homlokzat építészeti karakterét változtatná meg.

Ez a geometriai korlát az oka annak, hogy védett homlokzaton a táblás hőszigetelés (ETICS) jellemzően fel sem merül: egy tömör falon a követelményszint teljesítéséhez szükséges 12–15 cm-es szigetelés a tagozatokat eltüntetné. A műemléki homlokzat-felújítás ezért elsősorban állagmegóvási feladat: a falszerkezet nedvességháztartásának rendbetétele, a vakolat javítása és olyan felületképzés, amely a falat védi, de nem zárja le. Épp ebbe a résbe illeszkedik a vakolatjavítással egybekötött hőszigetelő vakolat és a néhány tized milliméteres bevonat. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény hatálya alá tartozó épületen a megjelenést érintő munkák örökségvédelmi eljárással járnak; a konkrét engedélyről a sajtóhír nem közöl adatot.

Mi ez az anyag? A MIG rendszer két rétege

A gyártó állítása

A szegedi városháza főhomlokzatán MIG rendszer készül: MIG hőszigetelő vakolat és MIG-ESP bevonatrendszer.
MIG Material Innovative Gesellschaft mbH (Salzkotten) / GreenMIG Hungary és a kivitelező Arcomas Kft. megerősítése a forgalmazó felé, 2026. szeptember

Megjegyzésünk: A nyilvános sajtóhír a terméket nem nevezi meg, a kivitelezést — az épületet, a munka körét, a kivitelezőt, a rétegek sorrendjét és az ütemet — viszont igazolja. A referencia MIG-referencia: a gyártóé és a kivitelezőé, nem a miénk.

A két réteg nem ugyanazt a feladatot látja el, és a hatásukat sem szabad összemosni. A hőszigetelő vakolat rétegvastagsággal dolgozik: a vakolatjavítás részeként hőellenállást ad a falhoz. A MIG-ESP bevonat néhány tized milliméteres, többrétegű felületképzés: a csapadék ellen véd, miközben a falban lévő nedvességet kiengedi. Az alábbi táblázat a két szerepet választja szét.

MIG hőszigetelő vakolatMIG-ESP bevonatrendszer
VastagságCentiméteres nagyságrend; műemlék homlokzaton a tagozatok kiülése korlátozzaNéhány tized milliméter; a homlokzat geometriáját nem változtatja meg
Fő feladatHőellenállást ad a falhoz, és vakolatként a sérült felületet pótoljaCsapadékvédelem és páraáteresztés egyszerre; a végleges szín és megjelenés
Hőtechnikai hatásA hozzáadott hőellenállás önálló, szabványos út (MSZ EN ISO 6946): a belső falfelület melegebb leszHőszigetelő rétegként nem deklarált (hővezetési tényező: NPD); hatása közvetett, a fal kiszáradásán és a sugárzáson keresztül
Nyilvános adat a szegedi munkárólA rétegvastagság nem ismertA rétegek sorrendje ismert: alapozók, fehér alapozó, színes fedőréteg
A táblázat a két termékcsoport szerepét hasonlítja össze. A szegedi rétegvastagságokat nyilvános forrás nem közli.

Festék, meszelés vagy bevonatrendszer: miért számít ez egy sós falon

AnyagcsaládHogyan viselkedik a felületenNedves, sós falon
Diszperziós (műgyanta kötésű) homlokzatfestékÖsszefüggő filmet képez; páraáteresztése termékenként nagyon eltérő, gyakran korlátozottA falból kifelé tartó nedvesség és az oldott sók a film alatt rekedhetnek, a festék felhólyagzik, lepereg
Hagyományos meszelés, szilikátfestékÁsványi, nagyon jól páraáteresztő, de csapadékkal szemben kevésbé ellenállóA fal tud száradni, de a felület gyorsabban kopik, sűrűbb karbantartást igényel
Többrétegű ásványi membránbevonat (pl. MIG-ESP)Alapozó + közbenső + fedőrétegek, amelyeket együtt, rendszerként vizsgálnak és deklarálnakCél a víztaszítás és a páraáteresztés egyszerre: a csapadék ne jusson be, a falban lévő nedvesség viszont távozhasson
Anyagcsaládok összehasonlítása. A tényleges értékeket mindig a termék teljesítménynyilatkozata adja.

A „rendszer” szó itt tartalmi különbséget jelöl. Az alapozó a nedvszívás kiegyenlítését és a tapadást biztosítja, a fehér alapozó egyenletes, fedő alapot ad, a színes fedőréteg pedig a végleges megjelenést és a csapadékvédelmet. A műszaki jellemzők — páraáteresztés, vízfelvétel, tapadószilárdság, tűzvédelmi osztály — a rétegek együttesére érvényesek. Ha a kivitelezés során bármelyik réteget idegen termékkel helyettesítik, a deklarált értékek nem vihetők át. Ezért van értelme a garanciát és a minősített kivitelezést rendszerszinten kezelni.

A gyártó szegedi önkormányzati referenciája

A gyártó állítása

A gyártó referencia-anyaga „Szeged Önkormányzat” megjelöléssel MIG-referenciát tart nyilván, előtte–utána fotópárral.
MIG Material Innovative Gesellschaft mbH, Salzkotten — magyarországi referencia-anyag (GreenMIG Hungary)

Megjegyzésünk: A két fotó egy boltozatos, belső folyosót mutat: a felújítás előtt vizesedett, lepergő vakolattal, utána helyreállított falfelülettel. Ez tehát a szegedi önkormányzat egy korábbi, belső MIG-munkája — nem a most zajló homlokzati felújítás. A referencia-anyag az épületrészt, a kivitelezés évét és a rétegrendet nem adja meg, mérési adat nem tartozik hozzá.

Boltozatos belső folyosó felújítás előtt: a falak alsó részén vizesedett, foltos, helyenként lepergett vakolat, a padlón takarófólia és építési anyagok.
Felújítás előtt. Forrás: a MIG mbH magyarországi referencia-anyaga, „Szeged Önkormányzat” megjelöléssel. Belső folyosó — nem a most felújított homlokzat.
Boltozatos belső folyosó felújítás után: egyenletes, fehér falfelületek, sötét fa ajtók, mintás kőpadló.
Felújítás után. Forrás: a MIG mbH magyarországi referencia-anyaga, „Szeged Önkormányzat” megjelöléssel. A fotópár szemrevételezéses állapotot mutat, mérési adat nem tartozik hozzá.

Miért ment tönkre a korábbi festés az épület alsó részén

A sajtóhír a probléma lényegét egy félmondatban említi: felvizesedés és salétromosodás. Ez a két jelenség szinte mindig együtt jár a régi, utólagos vízszigetelés nélküli, tömör falazatú épületek lábazatán. A talajból kapillárisan felszívódó víz oldott sókat szállít a falba. A víz a falfelületen és a vakolatban elpárolog, a sók viszont ott maradnak és kikristályosodnak. A kristályosodás térfogat-növekedéssel jár: ez feszíti le a vakolat felületi rétegét, ez okozza a fehér kivirágzást és a lepergést.

Sematikus magyarázó ábra — nem mérési eredmény

Talajnedvesség vagy páralecsapódás — a két eset szétválasztása

Talajnedvesség vagy páralecsapódás — a két eset szétválasztásaKét falmetszet egymás mellett, mindkettőn balra a kültér, jobbra a beltér. Balra a talajnedvesség: a víz kapillárisan alulról szívódik fel, a nedves sáv körbefut, és a párolgási zónában sókivirágzás jelenik meg. Jobbra a páralecsapódás: a beltéri pára a hideg belső felületen csapódik ki, jellemzően a mennyezet melletti külső sarokban, kivirágzás nélkül.kültérbeltérsókivirágzásTalajnedvességalulról, körbefutó sávkültérbeltérbeltéri párahideg sarokPáralecsapódásfentről, hideg belső felületen
  • Talajnedvesség: a sáv magassága körben nagyjából azonos, kívül is látszik, egész évben ugyanolyan, és fehér, kristályos kivirágzás kíséri.
  • Páralecsapódás: foltszerű, sarokban vagy bútor mögött, télen rosszabb, kivirágzás nincs — és a folt a fűtési szezon végén visszahúzódik.

A két nedvességforrás máshogy néz ki és mást igényel. A talajnedvesség alulról jön, körbefut és sókivirágzást hoz; a páralecsapódás fentről, hideg felületen jelenik meg, kivirágzás nélkül. Összekeverve a kettőt a beavatkozás biztosan nem működik.

Ha egy ilyen falra rosszul páraáteresztő festék kerül, a folyamat felgyorsul. A nedvesség nem tud a felületen át távozni, ezért a festékréteg mögött gyűlik össze, és a sók a festék alatt, a vakolat és a film határán kristályosodnak. Az eredmény a klasszikus kép: a friss festés egy-két szezon után hólyagosodik, lepereg, és a hiba ugyanott jelenik meg újra. Nem a festék minősége a gond, hanem hogy a rétegrend logikája ellentétes a fal nedvességháztartásával. A szegedi városháza alsó traktusán a sajtóhír szerint az ott alkalmazott bevonat tartósnak bizonyult — ezért terjesztették ki ugyanezt a rendszert a felső szakaszra.

Sematikus magyarázó ábra — nem mérési eredmény

Párazáró és páratechnikailag nyitott felületképzés egymás mellett

Párazáró és páratechnikailag nyitott felületképzés egymás mellettKét falmetszet, mindkettőn balra a beltér, jobbra a kültér, a vízgőz tehát balról jobbra tart. Balra párazáró felületképzés: a kifelé tartó vízgőz a rétegnél elakad, és a nedves zóna a teljes falazatra kiterjed. Jobbra páratechnikailag nyitott felületképzés: a vízgőz akadálytalanul távozik, és a nedves zóna a falazat beltéri oldalára szorul vissza.beltérkültérnedves maradPárazáróa vízgőz elakad a rétegnélnagy sd-értékbeltérkültérnedves zónaPáratechnikailag nyitotta fal a felületen át tud száradnisd = 0,05 m (CE)

A párazáró réteg mögött a nedvesség bennreked, mert a kifelé tartó vízgőznek nincs útja. A nyitott felületképzésnél ugyanaz a fal a felületen keresztül tud száradni. Ez nem teljesítménykérdés, hanem a rétegrend logikájának kérdése.

Forrás: Az sd = 0,05 m ± 0,02 m érték a MIG-ESP Exterior CE-teljesítménynyilatkozatából (MSZ EN 15824:2017, vizsgálat: EN ISO 7783). A rajz maga sematikus: a nedvességeloszlás nem szimuláció eredménye.

A felületképzés a felszálló nedvességet önmagában nem állítja meg

A páraáteresztő rétegrend azt teszi lehetővé, hogy a fal a felületen keresztül száradjon — de ha a talajból folyamatos a kapilláris utánpótlás, a víz újra és újra feltöltődik. Ilyenkor a tartós megoldás a nedvesség forrásának kezelése (utólagos vízszigetelés, injektálás, a terepszint és a csapadékvíz-elvezetés rendezése), és csak utána a sóterhelésnek megfelelő vakolat és felületképzés. A WTA 4-4 irányelv a falinjektálás sikerét is a víz utánpótlásának megszűnésén méri, nem azon, hogy a fal egy adott napra kiszáradt-e. A saját épületénél ezt a vizsgálatot a felületképzés előtt érdemes elvégezni.

Mit igazolnak mérhetően a MIG-ESP bevonat műszaki adatai

A homlokzati MIG-ESP bevonat (MIG-ESP Exterior) deklarált adatai a harmonizált EN 15824:2017 szabvány szerinti CE-teljesítménynyilatkozatból származnak, tehát ellenőrizhetők. A táblázat azt is megmutatja, mire NEM deklarál teljesítményt a nyilatkozat.

Jellemző (EN 15824:2017)Deklarált értékMit jelent a gyakorlatban
Vízgőz-áteresztés (sd-érték)0,05 m ± 0,02 mA bevonat annyira fékezi a vízgőzt, mint néhány centiméter álló levegő — a fal a felületen át tud száradni (EN 1062-1 szerint V1, magas páraáteresztés)
Kapilláris vízfelvétel (w)< 0,1 kg/(m²·h⁰′⁵)A csapadékvíz nem szívódik be a felületbe (EN 1062-1 szerint W3, alacsony vízáteresztés)
Tapadószilárdság≥ 0,3 MPaA rendszer megfelelően előkészített, teherbíró aljzaton tapad — a laza, sós vakolatot előbb el kell távolítani
Tűzvédelmi osztályB-s1, d0Harmadik fél (Prüfinstitut Hoch, bejelentett szervezet) által vizsgált tűzvédelmi viselkedés
Hővezetési tényezőNPD (nincs meghatározott teljesítmény)A bevonat hőszigetelő rétegként NEM deklarált — a hőtechnikai hatás a vakolat feladata, erről a következő fejezet szól
Tartósság (fagyállóság)NPDFagyállóságra a nyilatkozat nem deklarál értéket
Forrás: MIG-ESP Exterior DSIP teljesítménynyilatkozat, MIG-2022-09-14 ESP-02.

Saját elemzésünk

A deklarált értékekkel a bevonat teljesíti a vízlepergető, mégis diffúzióra nyitott homlokzati bevonatokra vonatkozó Künzel-kritériumot: w · sd ≤ 0,1 × 0,07 = 0,007 kg/(m·h⁰′⁵), ami jóval az Aw · sd ≤ 0,2 határ alatt van.
Saját számításunk a teljesítménynyilatkozat értékeiből (a tűréshatár felső szélével, sd = 0,07 m)

Megjegyzésünk: A kritérium azt vizsgálja, hogy egy homlokzati felületképzés egyszerre képes-e távol tartani a csapadékot és kiengedni a falban lévő nedvességet. Épp ez a két tulajdonság kell ahhoz, hogy egy nedvesség- és sóterhelt homlokzaton a felületképzés ne a hiba okozója legyen. A kritérium teljesülése a rétegrend helyes logikáját igazolja, nem az épület kiszáradását — az utóbbihoz helyszíni nedvességmérés kellene.

„Hőtechnikai javulás”: mit ad a vakolat, és mit a bevonat

Nyitott kérdés

A sajtóhír szerint a rendszer energetikai szempontból is előnyös: javítja az épület hőtechnikai tulajdonságait és növeli az energiahatékonyságot.
Szeged365.hu, 2026. szeptember 14. (a nyilatkozók összefoglalása)

Megjegyzésünk: Az állítás iránya megalapozott, a mértéke viszont ma nem számszerűsíthető, és erre a hír sem közöl mérést. A hőtechnikai javulás elsősorban a hőszigetelő vakolat hozzáadott hőellenállásából ered. A mértéke a szegedi rétegvastagságtól függ, amelyet nyilvános forrás nem közöl, és a vakolat deklarált hővezetési tényezője nélkül nem is lehet kiszámítani. A MIG-ESP bevonat teljesítménynyilatkozatán a hővezetési tényező NPD: a bevonat a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet szerinti energetikai számításban hőszigetelő rétegként nem vehető figyelembe, és U-érték-javulási százalékot sem rendelünk hozzá.

  1. A hőszigetelő vakolat hőellenállása. A vakolat hőellenállást ad a falszerkezethez; ez önálló, szabványos út (MSZ EN ISO 6946), és a vakolattól lesz a belső falfelület ténylegesen melegebb. A vakolat hővezetési tényezőjét a gyártó műszaki adatlapja közli, de a számot nem tesszük ki, amíg a vakolat CE-teljesítménynyilatkozata nincs a birtokunkban: a 305/2011/EU rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerint alapvető jellemzőről csak a nyilatkozatban szereplő adat közölhető. A komforthatást arányosan kell érteni: ha egyetlen külső falon 2 K-nel melegebb lesz a belső felület, az egy szoba operatív hőmérsékletét nagyjából 0,15 K-nel emeli — érezhető, de nem látványos különbség.
  2. A fal kiszáradása. A nedves falazat hővezetési tényezője nagyobb, mint a száraz falazaté — ezt az MSZ EN ISO 10456 nedvességi átszámítása szabványosan kezeli. Ha a páraáteresztő rétegrend mellett a fal nedvességtartalma tartósan csökken, a falszerkezet hőtechnikailag is javul. Ez valós, fizikailag megalapozott hatás, de a mértéke az épület nedvességi állapotától függ, és mérés nélkül nem számszerűsíthető.
  3. A napsugárzás visszaverése. Fehér MIG-ESP felületen az MFPA Weimar akkreditált mérése nagyon magas spektrális reflexiót mért, ami nyáron hűvösebb homlokzati felületet jelent. Ez az adat azonban FEHÉR mintára vonatkozik: színezett fedőrétegnél — amilyen egy történeti homlokzat színezése — a visszaverés a színtől függően kisebb, és a fehér mintán mért érték nem vihető át rá.

Mit ér a 10 év garancia és a minősített kivitelezés

A hírben szereplő 10 éves garancia jó jel, de az értéke a feltételein múlik. Egy rendszernél négy dologból derül ki, mennyit ér egy ilyen vállalás: mire vonatkozik (anyagra, munkára vagy mindkettőre), mi számít hibának és hogyan mérik (leválás, repedés, színeltérés, kivirágzás), mik a kizáró okok (például a felszálló nedvesség vagy a mechanikai sérülés), és ki a kötelezett — a gyártó vagy a kivitelező. A rendeltetésszerű használat kitétele szokásos, de önmagában nem mondja meg, hogy egy újra megjelenő sókivirágzás garanciális hiba-e.

A sajtóhírben elhangzó „akkreditáció” kifejezés pontosítást igényel. Magyarországon a Nemzeti Akkreditáló Hatóság megfelelőségértékelő szervezeteket — laboratóriumokat, tanúsító szervezeteket — akkreditál, kivitelezőket nem. Itt a gyártói rendszer alkalmazására képzett, minősített kivitelezőről van szó. Ez szakmailag lényeges: a rendszer deklarált értékei csak az előírt rétegrenddel és rétegvastagsággal érvényesek, ezért saját projektnél érdemes a minősítést és a teljes rétegrendet a szerződésben rögzíteni.

Ha a saját épületén tervez hasonlót: mit kérdezzen meg

  1. Mi okozza a hibát? Talajnedvesség, csapadékvíz-beázás vagy páralecsapódás — a három eset más beavatkozást kíván. Kérjen helyszíni nedvesség- és sótartalom-mérést, mielőtt felületképzésről dönt.
  2. Megszűnt-e a nedvesség utánpótlása? Felszálló nedvességnél a felületképzés csak a forrás kezelése után lehet tartós.
  3. Mekkora rétegvastagság fér el? Tagolt homlokzaton a tagozatok kiülése szabja meg, mennyi hőszigetelő vakolat vihető fel.
  4. Mik a rendszer deklarált adatai? Kérje el a teljesítménynyilatkozatokat — a bevonatét és a vakolatét is —, és nézze meg, hol áll NPD.
  5. Ki minősítette a kivitelezőt? Kérje a gyártói minősítés igazolását, és rögzítse a szerződésben.
  6. Mire szól a garancia? Tárgy, időtartam, kizáró okok, mérhető hibaküszöb és a kötelezett — írásban, a munka megkezdése előtt.
  7. Műemlék vagy műemléki környezet? A megjelenést érintő munka örökségvédelmi eljárást igényelhet; ezt a tervezés elején tisztázza.

Mitől lesz melegebb a falfelület, mennyit érez ebből a használó, és mit nem tudunk még dokumentummal — a hőszigetelő vakolat külön kifejtve.

A hőszigetelő vakolat hatása

Salétromos, vizesedett fal Szegeden, kontrollszakasszal: a Szegedi Tudományegyetem aláírt igazolása a hagyományos és a MIG rendszerrel javított falszakaszról.

Szegedi esettanulmány

A homlokzati ásványi membránbevonat teljesítménynyilatkozata, rétegrendje és felhordási feltételei egy helyen.

MIG-ESP Exterior

Nedves, sós vagy védett homlokzat? Írja le az épületet, és megmondjuk, milyen vizsgálattal érdemes kezdeni — mielőtt anyagról döntene.

Szakmai egyeztetés

Gyakori kérdések

Milyen anyaggal újítják fel a szegedi városháza homlokzatát?

A gyártó és a kivitelező megerősítése szerint MIG rendszerrel: MIG hőszigetelő vakolattal és MIG-ESP bevonatrendszerrel. A sajtóhír a bevonat rétegeit is leírja: alapozó rétegek, fehér alapozó és színes fedőréteg, 10 év garanciával.

Mi a különbség a hőszigetelő vakolat és a bevonat között?

A hőszigetelő vakolat centiméteres rétegvastagsággal hőellenállást ad a falhoz, ettől lesz melegebb a belső falfelület. A bevonat néhány tized milliméter: a csapadék ellen véd és kiengedi a falból a nedvességet, de hőszigetelő rétegként nem deklarált.

Mennyivel javítja a hőszigetelő vakolat a fal hőszigetelését?

Ez a rétegvastagságtól és a vakolat deklarált hővezetési tényezőjétől függ. A szegedi rétegvastagságot nyilvános forrás nem közli, a vakolat teljesítménynyilatkozata pedig nincs a birtokunkban, ezért számot nem adunk. Az irány biztos: a hozzáadott hőellenállás melegebb belső falfelületet ad.

Miért ment tönkre a korábbi festés a városháza alsó részén?

A hír szerint felvizesedés és salétromosodás miatt. A talajból felszívódó víz sókat szállít a falba; ha a felületen rosszul páraáteresztő festék van, a nedvesség és a sók a festék alatt rekednek, a kristályosodás pedig lefeszíti a réteget. Tartós megoldáshoz előbb a nedvesség forrását kell kezelni.

Mit jelent a 10 év garancia egy ilyen rendszernél?

Az értéke a feltételeken múlik: mire vonatkozik, mi számít hibának és hogyan mérik, mik a kizáró okok, és ki a kötelezett. Ezeket a munka megkezdése előtt írásban érdemes rögzíteni.

Kell engedély egy műemlék homlokzatának felújításához?

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény hatálya alá tartozó épületen a megjelenést érintő munkák jellemzően örökségvédelmi eljárással járnak. A konkrét követelményeket a tervezés elején az illetékes hatósággal kell tisztázni.

Források

  1. 1.Szeged365.hu: Két hónapig állványok mögé bújik Szeged egyik legismertebb épülete — 35 milliós felújítás kezdődött a városháza főhomlokzatán (2026. szeptember 14.) (másik lapon nyílik meg)
  2. 2.MIG mbH / GreenMIG Hungary és Arcomas Kft.: a szegedi városháza homlokzatán alkalmazott MIG rendszer (MIG hőszigetelő vakolat, MIG-ESP bevonat) megerősítése a forgalmazó felé, 2026. szeptember
  3. 3.Szeged365.hu: a neobarokk stílusú városháza mint a Széchenyi tér műemléképülete (2025. december 5.) (másik lapon nyílik meg)
  4. 4.Wikipédia: Városháza (Szeged) — építéstörténet, Lechner Ödön és Pártos Gyula 1882–1883-as átépítése (másik lapon nyílik meg)
  5. 5.MIG mbH: CE-teljesítménynyilatkozat, MIG-ESP Exterior DSIP, MIG-2022-09-14 ESP-02, EN 15824:2017 (sd = 0,05 m ± 0,02 m; w < 0,1 kg/(m²·h⁰′⁵); tapadás ≥ 0,3 MPa; fagyállóság NPD; hővezetési tényező NPD; B-s1,d0)
  6. 6.Prüfinstitut Hoch, Fladungen (bejelentett szervezet 1508): tűzvédelmi viselkedés vizsgálati jegyzőkönyv KB-Hoch-220843
  7. 7.MFPA Weimar (Bauhaus-Universität Weimar) — Prüfbericht Nr. B 21.15.223.01, féltérbeli spektrális reflexió, fehér ESP Außen minta
  8. 8.MIG Therm hőszigetelő vakolatok gyártói műszaki adatlapjai (a hővezetési tényezőt közlik; a CE-teljesítménynyilatkozat nincs a birtokunkban, ezért értéket nem teszünk ki)
  9. 9.MIG mbH / GreenMIG Hungary: magyarországi referencia-anyag, „Szeged Önkormányzat” — előtte–utána fotópár (belső folyosó)
  10. 10.MSZ EN ISO 6946:2017 — Épületszerkezetek és épületelemek. Hővezetési ellenállás és hőátbocsátási tényező. Számítási módszerek
  11. 11.EN 15824:2017 — Külső és belső vakolatok szerves kötőanyaggal (a teljesítménynyilatkozat harmonizált szabványa)
  12. 12.MSZ EN 1062-1:2004 — Falazatok és beton külső bevonatai: osztályozás (V1–V3 páraáteresztés, W1–W3 vízáteresztés)
  13. 13.H. M. Künzel (Fraunhofer IBP): a vízlepergető, mégis diffúzióra nyitott homlokzati bevonatok kritériumrendszere (Aw ≤ 0,5 kg/(m²·h^0,5); sd ≤ 2,0 m; Aw · sd ≤ 0,2 kg/(m·h^0,5))
  14. 14.MSZ EN ISO 10456 — Építőanyagok és -termékek higrotermikus jellemzői. Táblázatos tervezési értékek és eljárások (nedvességi átszámítás)
  15. 15.WTA Merkblatt 4-4/D — Mauerwerksinjektion gegen kapillare Feuchtigkeit (falazat-injektálás vizsgálati és minősítési eljárása)
  16. 16.9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról (2023. november 1-jén a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet helyébe lépett) (másik lapon nyílik meg)
  17. 17.305/2011/EU rendelet (CPR) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételekről, 4. cikk (2) bekezdés
  18. 18.2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

Kapcsolódó cikkek